A magát védelmi szövetségnek nevező NATO mire hivatkozva bombázhatta Szerbiát a Jugoszláv-háborúkban?

Olvass utána:

[link]

Én még hosszabb utánajárás után sem találtam erősebb ürügyet. Úgy látszik akkoriban még máshogy ment. Amerika csak ment, és elvette ami kell.

Nem mintha olyan nagy szükség lenne pl. a ruszkik "nácitalanításához" hasonló indokokra. Úgyis az van, amit a nagyhatalmak akarnak.

# 2 # 3 # 5

Milosevics szerb vezető nagyszerb, nacionalista háborús politikájának leállítása volt a Kis-Jugoszlávia elleni NATO támadás oka.

Milosevics háborús politikája, a "jugoszláv háborúk":

1991 - Milosevics megtámadja Szlovéniát, ez volt a "10 napos háború".

1991 - Milosevics megtámadja Horvátországot, a harcok 1991-1995 között zajlanak.

1992 - Milosevics kirobbantja Bosznia-Hercegovinában a boszniai háborút. A boszniai harcok 1992-1995 között zajlanak.

1998 - Milosevics megkezdi az ottani lakosság 85 %-át kitevő albánok kiűzését Koszovó szerb tartományból. A koszovói háború 1998-1999 között zajlott.

Milosevics célja egy etnikailag homogén Nagy-Szerbia megteremtése volt a soknemzetiségű Jugoszlávia helyett, e cél érdeke kezdte el a jugoszláv háborúk sorozatát. A Milosevics kirobbantotta jugoszláv haborúknak 140 000 halottja volt.

#6 nem az albánokat kezdte el kiűzni hanem az UCK-t, ami rendőrösöket, katonai létesítményeket támadott meg, pokolgépeket robbantgatott. Egyik olvasatban terrorszervezet, másik olvasatban szabadságharcosok - kb. mint a kurdok. Minden relatív...

Ettől még szörnyű emberiség elleni bűncselekményeket követtel el a Délszláv háborúban, tömeggyilkosságokat - miközben Európa tétlenül nézte (ld. a holland békefenntartók is milyen jól "megvédték" a Srebrenicában lemészároltakat). Mégsem ez volt a valós nagyhatalmi ok.

# 7

Pontosan az albánokat kezdte kiűzni Milosevics, és a célja a Koszovó népességének 85 %-át kitevő albánok elüldözése volt. Ugyanilyen etnikai tisztogatásokat művelt Milosevics korábban Horvátországban és Boszniában is.

Mi is volt az előzménye az UCK létrejöttének?

NÉZZÜK:

1974 - Koszovó páratlanul széles autonómiát kapott az 1974-es jugoszláv alkotmány értelmében. Koszovó saját, többségi albán vezetésű autonóm tartományi kormányt, közigazgatást, rendőrséget és területvédelmi milíciát hozatott létre. Koszovó papíron a Szerb Szocialista Köztársaság része maradt, de az 1974-es jugoszláv alkotmány teljesen kivonta Szerbia fennhatósága alól, és lényegileg Szerbiával azonos jogállást kapott a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaságon belül. 1974-től Koszovó teljesen helyi albán vezetés alatt állt.

Milosevics 1987-ben vette át a Szerb Szocialista Köztársaság vezetését Jugoszlávián belül.

Milosevics azonnal hozzálátott a koszovói albán autonómia teljes megsemmisítéséhez:

- Először megszüntette a koszovói albán területvédelmi milíciát.

- Statáriumot vezetett be, a Jugoszláv Néphadsereg megszállta Koszovót. Milosevics 1989-től ellenőrzése alá vonta a Jugoszláv Néphadsereget, ugyanis az addigi titóista, jugoszláv érzelmű tábornokok helyett a szerb nacionalista Vjelko Kadijevic tabornok lett a jugoszláv hadügyminiszter, és Blagoje Adzic tábornok a vezérkari főnök.

- Hivatalosan megszüntette Koszovó 1974-es autonómiáját, a tartományt újra Szerbia részévé tette, nulla autonómiával. Koszovóban Milosevics rendőri-katonai kormányzást vezetett be 1989-től.

- Leváltatta és börtönbe záratta Koszovó vezetőjét, az albán Azem Vllasi-t.

- Milosevics felszámolta az albán oktatási és kulturális intézményeket Koszovóban.

- Milosevics a 85 %-ban albánok lakta Koszovóban a közigazgatás teljes apparátusát szerbekre cserélte, az albán hivatalnokokat, tanárokat kirúgták.