Az USA vezetőinek (nem a szenilis vénembernek, hanem azoknak akik a valódi döntéseket hozzák) elment a maradék esze, hogy öngyilkos akcióra készülnek Oroszország és Kína ellen?

#10 "Ez már akkor nem volt az "én Földem", amikor .." "ahol mindenki csak egyoldalúan osztja az eszet "

"eszet" Így már mindent értek.

Te vagy az a bizonyos "idegen" akitől féltik ezt a bolygót. Hát az tuti, hoyg nem intelligensebb a fajod, mint egy átlag ember.

Az Amerikai Egyesült Államok jelenlegi elnöke és vezetője Joe Biden és nincsen semmilyen titkos háttérhatalom, aki irányítaná. Vannak tanácsadói, miniszterei és demokrata politikusok, akikhez fordulhat, ha esetleg tanácsra vagy segítségre van szüksége, de a végső döntés az övé. Ő hozza meg a döntéseket és nem más. Ugyanúgy, ahogy a korábbi amerikai elnökönél is így volt.

Az Egyesült Államoknak pedig mindössze egyetlen riválisa van a mai világban, az pedig Kína. De egyelőre az amerikai fölény továbbra is fennáll Kínával szemben is. Oroszország nagyon messze áll attól, hogy bármikor is egyenrangú ellenfél legyen az USA számára. Ráadásul a mostani feszült helyzetet a világban nem az Egyesült Államok provokálta ki. Oroszország volt az, aki lerohanta februárban az egyik szomszédos országot és ő annyira szerencsétlen, hogy fél év alatt se tudta megnyerni ezt az általa teremtett fegyveres konfliktust.

A Tajvan környékén kialakult feszült konfliktust se az Egyesült Államok kezdte. Kína volt az, aki az elmúlt években egyre fenyegetőbben viselkedett a kis szigetállammal szemben és tömeges légtérsértéseket követett el. Fokozta a gazdasági, a politikai és a gazdagság nyomást is Tajvannal szemben. Erre válaszul kezdett el az Egyesült Államok is egyre nyilvánvalóbban kiállni Tajvan mellett, aminek a legutóbbi megnyilvánulása Pelosi útja, az új fegyvereladások és végül tegnap az amerikai szenátori küldöttség. Nyilván jelezni akarják Kínának, hogy Tajvan helyzete nem olyan, mint Ukrajnáé volt és nem fogják majd tétlenül végignézni, hogy Kína lerohanja majd valamikor a jövőben a kis országot.

A következő butaság amit mondtál az az, hogy Oroszország és Kína mellett áll a világ.

Oroszország mellett szinte senki nem állt ki. Európában egyetlen ország maradt hűséges hozzá, Fehéroroszország. Szerbia ugyan nem volt hajlandó bevezetni szankciókat Oroszország ellen, de nem is volt hajlandó támogatni az orosz agressziót, sőt elkezdett távolodni gazdaságigal is az oroszoktól. Ami még érdekesebb az az, hogy az oroszokkal folytatott katonai együttműködést is elkezdte jobban átgondolni a szerb vezetés, látva hogy mennyire nem jók semmire az orosz fegyverek a modern harctéren. Törökország is többször megmutatta a konfliktus során, hogyha választania kell a Nyugat és Oroszország között, akkor még mindig a Nyugatot választja.

Afrikában szintén alig vannak Oroszországnak barátai. Talán Mali, Szudán, a Közép-afrikai Köztársaság és a Kongói Demokratikus Köztársaság nevezhető egyedül tényleg baráti államnak az oroszok számára. A többi ország vagy egyértelműen a Nyugathoz húz (mint szinte kivétel nélkül az összes jelentősebb afrikai ország, lásd: Nigéria, Dél-afrikai Köztársaság, Kenya, Marokkó) vagy megpróbál kimaradni a nagyhatalmak közötti vetélkedésből.

Ázsiában még jobban megrendült Oroszország befolyása. Kazahsztán majdnem nyíltan elkezdett szembefordulni az orosz vezetéssel és a többi posztszovjet állam se túl lelkes az ukrajnai háborúval kapcsolatban. Oroszországnak 2 igazi barátja van Ázsiában: Irán és Észak-Korea, de ezekkel nem megy sokra. India csak a nyersanyagok tekintetében hajlandó együttműködni az oroszokkal, illetve csábító lehetőséget lát az orosz piacban az indiai vállalatok számára. De nem fog a Nyugat ellen fordulni, sokkal fontosabb neki a Kínával való vetélkedése, ahol az Nyugat az egyik legnagyobb szövetségese. Kína pedig nem segítette ki az orosz gazdaságot, ezzel megmutatta mennyire értékeli nagyra az oroszokkal való kapcsolatát. Vásárolnak ugyan nyersanyagokat, de egy pillanatig sem kockáztatják a Nyugat haragját azzal, hogy tényleges gazdasági vagy katonai segítséget nyújtsanak Oroszországnak.

Latin-Amerika pedig továbbra is amerikai játszótér maradt. 3 ország van a térségben, akinek feszült a kapcsolata az USA-val: Kuba, Nicaragua és Venezuela. Ezek inkább oroszbarát országok az igaz, de a fő latin-amerikai országok továbbra is kitartanak az USA mellett. Argentína, Brazília, Kolumbia és Mexikó még mindig jócskán nyugatbarát.

Kína barátai sincsenek sokkal többen. A mostani tajvani válságban is csak Irán, Oroszország és Észak-Korea állt mellé. Márpedig akárhogy nézem, de az összes olyan ország, amelyik nyíltan támogatta Oroszországot vagy Kínát, nem ér sokat. Elhanyagolható gazdasági erejük van és a katonai erejük se sokkal fényesebb.

Míg az Egyesült Államok nagyobb szövetségesei: Németország, Egyesült Királyság, Törökország, Olaszország, Kanada, Ausztrália, Japán, Dél-Korea. És még lehetne sorolni. Ezek mind gazdasági és katonailag is erős országok. Nem egy Venezuela vagy Észak-Korea színvonal.

De amúgyis Tajvan körül még nem lesz semmi idén. Kína fél az Egyesült Államoktól. Ezt bebizonyította Pelosi útja idején. Nagy fenyegetések hangzottak el az utazás előtt. Aztán mikor tényleg megtörtént, akkor Kína pufogott egy kicsit, kilőtt néhány rakétát, aztán megalázva abbahagyta. Washingtonban meg nevettek egy jót Pekingen, hogy úgy néz ki csak szájhősökkel van tele a vezetés. Kína nem hülye, nem egy Oroszország szintű ország. Nem akarja feladni a gazdagsági fejlődését egy háborúért cserébe. Főleg nem egy olyan háborúért, amit meg se tudna nyerni. Túl erős neki még az USA és akkor még bele se számoltuk Japánt vagy Ausztráliát, akik biztosan bevatkoznának az amerikaiak oldalán.

Nem számolta el itt magát senki, csak Putyin, de ő nagyon. Washingtonban egyelőre úgy néz ki tudják mit is csinálnak.

#13

Dehogy dől be az európai gazdaság. Lesz egy nehezebb tél, aztán minden visszatér a régi kerékvágásba. Míg Oroszországban 8 százalékos recessziót jósolnak, addig Európában, az Unió országaiban 2-3 százalékos gazdasági növekedést, még a válság ellenére is. Nem kéne benyalni a ruszki propagandát, meg azt gondolni, hogy felelős európai politikusok nem tudják mit kell tenni. Ha valóban olyan nagy gondokat okozna a szankciózgatás, akkor nem is vezették volna be őket.

#12

Azért jó olvasni a sok orosz meg kínai troll mellett egy normális értékelést is olvasni.

#12 Lehet hogy te látod jól de én azért kételkedem egy kicsit.

Halottál olyanról hogy BRICS?

[link]

Tényleg csak Kuba, Venezuela, Nicaragua?

Tudom most jön az hogy de azok csak mondják, de nem úgy gondolják :)

#17

Úgy nézem nem ártana tisztázni néhány apróságot a BRICS-el kapcsolatban.

A BRICS egy kormányközi szervezet, melynek nevét a a szervezet tagjainak kezdőbetűi alkotják. Tagjai: Brazília, Oroszország, India, Kína és a Dél-afrikai Köztársaság. 2022-ben beadta csatlakozási kérelmét a szervezethez Argentína és Irán is.

Az egész történet onnan indult ki, amikor 2001-ben a Goldman Sachs igazgatója, Jim O'Neill megalkotta a BRIC mozaikszót a 4 leggyorsabban fejlődő feltörekvő gazdaságú ország nevének kezdőbetűiből. Érdemes megjegyezni, hogy O'Neill nem beszélt a Dél-afrikai Köztársaságról, csak a később megalakuló szervezet másik négy tagjáról. Véleménye szerint ezek a gazdaságok sokkal gyorsabban fognak növekedni, mint a világátlag vagy éppen a legfejlettebb gazdaságokat tömörítő G7-csoport. Itt érdemes kijelenteni, hogy soha nem arról volt szó, hogy ez a csoport szoros politikai és gazdasági szövetséggé válik, mint például az Európai Unió. Pusztán arról, hogy ezek az országok egy erős gazdasági tömböt fognak alkotni, ami kívül esik a tipikus nyugati, fejlett államok által alkotott gazdasági tömbön.

2003-ban két kollégája, Dominic Wilson és Roopa Purushothaman azt állította, hogy a BRIC-országok 2050-re nagyobbak lesznek gazdaságilag, mint a G7-csoport. Állítsuk szerint 2050-re a világgazdaság merőben máshogy fog kinézni mint most. A BRIC-országok rohamos fejlődésével be fog következni az, hogy a legnagyobb gazdasággal rendelkező országok már nem lesznek többé a leggazdagabbak is.

Végül ennek a négy országnak a külügyminiszterei találkozót tartottak New Yorkban 2006. szeptemberében és megegyeztek arról, hogy magasrangú tárgyalásokat folytatnak a továbbiakban. 2009. június 16-án végül találkoztak is Jekatyerinburgban a négy állam vezetői és megállapodtak a szervezet megalapításáról, és arról hogy ezentúl évente egyszer találkoznak valamelyik tagországban. Az akkor még BRIC azt a béke, biztonság, fejlődés és együttműködés támogatását tűzte ki a tagállamok között és a fejlődő világban. Tárgyaltak arról is, hogy ezentúl a fejlődő országoknak jobban részt kéne venniük a globális ügyek kezelésében és szó volt egy új globális tartalékvaluta bevezetéséről is. A BRICS végül akkor nyerte el az új nevét, amikor 2010-ben a Dél-afrikai Köztársaság is csatlakozott a szervezethez.

Érdemes még megemlíteni az Új Fejlesztési Bankot is. Ez a BRICS-tagállamok által alapított nemzetközi pénzintézet, ami az IMF-el próbálna meg vetekedni. Eredetileg az IMF-nek akartak 75 milliárd dollárt adni reformokért cserébe, de az elutasította azokat a reformokat. Akkor kezdtek el ezzel a bankkal foglalkozni. Sok vita volt a székhelyéről, a kezdőtőkéről és még sok másról, így végül jókora csúszás után 2015-ben sikerült létrehozni a bankot egy 100 milliárd dolláros alaptőkével. A bank székhelye végül Shanghai lett. Eddig nagyjából 30 program finanszírozásában vett részt 8 milliárd dollár értékben.

A BRICS-országoknak még sok más ötlete is volt, de általában semmit sem sikerül megvalósítani belső ellentétek miatt. Szorosabb technológiai együttműködésről is szó volt, de végül abból se lett semmi, ugyanis főleg India és Kína attól tartott, hogy a többi ország csak megpróbálná ellopni a fejlesztéseiket és találmányaikat. Szó volt még az öt tagállamot összekötő telefonkábelhálózatról is, ugyanis mindegyik ország tartott az Egyesült Államok műholdas lehallgatási módszereitől. Ebből se lett semmi.

Egyszer megpróbálták még a nyugati Swift-fizetőrendszert is leváltani, de az sem sikerült. Szinte mindegyik ország saját maga által kifejlesztett rendszert javasolt, azonban azt a többiek nem fogadták el, így egyelőre ez a terv is megakadt, ahogy sok más.

Ez nem egy szoros politikai és gazdasági szervezet. Szinte semmi jelentősége nincsen, ugyanis a belefektetett pénz is röhejesen kevés egyelőre. Politikailag szinte nem is működnek együtt a tagállamok és gazdaságilag is alig. Az a 8 milliárd amit eddig sikerült beruházásra fordítaniuk majdnem annyi, mint amekkorra mértékben az USA fegyvereket adott Ukrajnának. Katonai együttműködés pedig soha nem is volt része ennek a kezdeményezésnek.

A tagállamok között rendkívül sok ellentét van, elég csak az India-Kína viszályra gondolni. Rendszeresek voltak a határvillongások a két ország között az elmúlt években is és a kapcsolat továbbra sem barátságos. Brazília még mindig túl nyugatbarát, a Dél-afrikai Köztársaság pedig az összeomlás szélén egyensúlyoz már egy ideje.

A gazdasági potenciáljuk is jócskán csökkent már. Oroszország és a Dél-afrikai Köztársaság szinte összeomlottak, már rég lekerültek az ígéretesen fejlődő országok listájáról. Brazília nem tudott élni a gazdasági lehetőségeivel egyelőre. Kína folyamatosan lassul és úgy tűnik, hogy egy demográfiai válság felé tart. India az egyetlen, aki tényleg elérte azt, amit vártak tőle és nem látszódik rajta, hogy a közeljövőben bármikor belassulna a gazdasága.

Remélem ebből megértetted, hogy ez a szervezet miért is nem számít és miért nem fog soha számítani. Egyszerűen képtelen működni, főleg hogy a soraiban már több olyan ország is akad, aki már szinte összeomlott gazdaságilag. India meg Kína pedig egyre inkább egymás egyenrangú riválisaivá válnak, ahogy India megerősödik, az pedig még jobban elmérgesíti majd a kapcsolataikat.

#18 "Tudom most jön az hogy de azok csak mondják, de nem úgy gondolják :)"

Nem értek a politikához és nem is akarok hozzá érteni a gazdasági összefüggéseken kívül, de olyat kijelenteni az ez vagy az soha nem fog működni nem szabad. Én is jelentettem már ki hogy veled soha többé nem fogok dolgozni és mégis dolgoztunk a későbbiekben, a gazdasági szükségszerűségek rákényszerítettek. Amikor én tartottam be a másik félnek akkor egy fél mosollyal elintézte hogy visszakaptam.

Nagyon gyorsan történhetnek változások a világpolitikában is amik egy ma még szembenálló országokat szövetségessé tehetnek. Nézz végig a történelmen és találsz rá elég példát.

#12

Akkor mégis miért gerontokrácia az USA ?