Az ukrán hadsereg jelenleg már egy millió fős, Oroszországnak esélye sincs?

1. Maradjunk a Putyin írásmódnál, már csak amiatt is, mivel magyarosan így írjuk, ők pedig így ejtik.

2. Az, hogy az ukránoknak mekkora lesz a hadseregük, amit olyan emberekből állítanak össze, akiknek soha semmi közük sem volt a háborúhoz, az teljesen mindegy. A képzett oroszokhoz képest az ő képzettségük egy nagy nulla, golyófogónál többet nem fognak érni, a rakétáknak pedig, amelyeket olyan nagy előszeretettel vetnek be oroszok ilyen szedett-vedett ukrán csapatok ellen, teljesen mindegy, hogy hány főt számlák a hadsereg, amire kilövik.

Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter a mai napon tett állításai szerint közel 1 millió ukrán vesz részt a harcokban. Az ukrán haderő létszáma nagyjából 700 ezerre tehető, emellett van még 60 ezer határőr, 90 ezren szolgálnak a Nemzeti Gárdában és 100 ezer rendőr is van még. Ha ezt összeadjuk, akkor valóban 950 ezer egyenruhás jön ki, vagyis tényleg közel 1 millióra rúghat a jelenleg szolgálatot teljesítő ukránok száma.

A hivatalos adatok alapján az ukrán fegyveres erőknek 246.445 tagja volt. Az azt jelenti, hogy legalább 450 ezer embert mobilizáltak ahhoz, hogy elérjék a jelenlegi 700 ezer fős számot. És akkor még nem is vettük számításba, hogy az ukrán haderő is súlyos veszteségeket szenvedett el a háború során. A reguláris ukrán haderő több mint fele már az orosz invázió előtt is a Donbászban tartózkodott, ami az elmúlt hónapok során a háború eddigi legvéresebb frontvonalaként híresült el. Pár hete az ukrán kormány is elismerte, hogy naponta hozzávetőlegesen 1000 embert veszítenek, halottakat, sérülteket, hadifoglyokat és eltűnteket is beleértve. Vagyis a valóságban még ennél is több embert kellett mobilizálni, hogy a veszteségeket is pótolni tudják. Becslésekbe most nem szeretnék bocsátkozni az ukrán veszteségekről, de a leírtakat figyelembe véve látható, hogy nem kevés emberről beszélünk, a számuk minimum több tízezer lehet. Magyarán inkább 500 ezer mobilizált katonával érdemes számolni, az közelebb áll a valósághoz.

A határőrség háború előtti mérete 53 ezer fő volt, tehát itt is legalább 7000 ezer embert be kellett hívni, de persze a határőrség is szenvedett el veszteségeket, hiszen a háború legelején sok helyen ők voltak a legelsők akik harcba bocsátkoztak. A Nemzeti Gárda körülbelül 60 ezer főt számlált, vagyis itt legalább 30 ezer főt kellett mobilizálni, hogy elérjék a mostani létszámot. Értelemszerűen valamekorra veszteségeket ők is biztosan elszenvedtek már a hónapok alatt. Ha ezeket mind összeadjuk akkor 550 ezer embert kapunk, akit biztosan behívtak már szolgálatra és ez valószínűleg még egy viszonylag konzervatív becslés csupán. Vagyis ennek a haderőnek több mint fele nem hivatásosokból áll.

Arról szerintem senkit nem kell sokat győzködnöm, hogy a sorozott állomány sokkal kisebb harcértékkel bír, mint a hivatásos katonák. A hírek alapján is gyakori jelenség, hogy a frissen behívottak már 3-4 nap kiképzés után indulnak valamelyik frontvonalra. Márpedig 3-4 nap alatt még az alapokat se lehet elsajátítani, jobb esetben legalább megtanulják nagyjából, hogy hogyan kell lőni meg újratölteni a fegyverüket, de sok másra nem futja ilyen kevés idő alatt. És ezek az újoncok biztosan képtelenek lesznek olyan komolyabb fegyverzet használatára, mint a tüzérség, tankok, csapatszállító járművek és még sorolhatnám. Márpedig ezeknek a személyzete is elhasználódik egy idő után háborús helyzetben vagyis képzett állományból is szükség van az utánpótlásra. Igaz, elvileg Nyugaton és Ukrajna nyugati területein is próbálják oktatni az új kezelőszemélyzetet, némely esetben már modernebb nyugati fegyverek használatára is, de az a legjobb esetben is hetekben telik. A sorozott állományhoz visszatérve, ezek a katonák nem sok mindenre alkalmasak, pusztán fel lehet tölteni velük a vonalakat. Teljesen tapasztalatlanok, nem tudják hogyan kell viselkedni egy háborús zónában, sok esetben az alap katonai fogalmakkal és szabályokkal sincsenek tisztában. A különböző felvételek alapján a felszereléssel is sok probléma van az ukrán oldalon. Nincs mindig elegendő egyenruha, sisak vagy éppen régebbi lőfegyver tudnak csak adni az újoncoknak. És akkor még nem is vettük számításba, hogy milyen megterhelő lehet pszichológiailag egy civilnek, hogy hirtelen a háború kellős közepén találja magát. A napokon át tartó tüzérségi tűz még egy harcedzett veterán idegeit is kikezdené, nemhogy egy újoncét. Ez nagyon gyorsan a morál romlásához, extrém esetben a fegyelem felbomlásához vezethet.

Oroszország ezzel szemben 200-250 ezer katonát és fegyveres vetett be eddig a háborúban. Ebbe már bele vannak számítva a szakadár köztársaságok milíciák, a csecsenek és a Wagner-csoport tagjai is. Ha igazak az ukrán állítások (amiben én nagyon kételkednek, de most tegyük fel, hogy igazak), akkor ebből már legalább 100 ezer fő kiesett. Vagy meghalt, vagy megsebesült, fogságba esett, eltűnt. Ezzel maradt 100-150 ezer orosz, hiszen nyugati és ukrán állítások szerint az oroszok nem tudják pótolni a veszteségeiket. Vagyis egy több mint 1000 kilométeres frontre ennyi orosz katona jut. Akiknek mellesleg szintén ukrán és nyugati állítások szerint már kifogyóban van a felszerelése, alig van lőszere és élelme, nagyon alacsony a moráljuk és a tisztjeik jókora részét is elveszítették már.

Ennek ellenére az ukrán haderő az utóbbi 2 hónapban a hatalmas túlereje és a nyugati fegyverszállítmányokkal együtt is képtelen volt bármelyik fronton érdemi haladást felmutatni. Se Harkivnál, se Herszonnál nem tudták jelentősen visszaszorítani az oroszokat, akik ráadásul még képesek is voltak végrehajtani offenzív hadmozdulatokat a Donbászban és elfoglalni Luhanszk megye egészét.

Ráadásul tegnap Vlagyimir Putyin orosz elnök azt nyilatkozta, hogy Oroszország még nem kezdett el semmi komolyat Ukrajnában. Állítása szerint jelenleg az orosz hadsereg viszonylag kis része vesz részt a harci cselekményekben és az orosz haderő nem használja ki a teljes potenciálját. Elrendelte azonban a szakadár népköztársaságok haderejének és az orosz határőrségnek az orosz hadsereg mintájára történő felszerelését, amivel részben megnöveli a már bevetett haderő harcértékét, illetve újabb katonai csapatokra tesz szert. Az orosz parlament pedig szép csendben elkezdett elfogadni különböző javaslatokat, amik szükségesek a részleges mobilizálás megindításához. Így Oroszország háborús termelésre állíthatja át a gazdaságát és akár a tartalékosok egy részét is behívhatja, ha azt szeretné az orosz vezetés. Ez jelezheti akár azt is, hogy Oroszország fontolgatja hogy megpróbáljon komolyabb katonai erőt küldeni Ukrajnába.

Ezek alapján véleményem szerint ha itt végül valaki kapitulálni fog, akkor az nem Oroszország lesz.

#8 az első fele tényszerű, de az oroszok vesztesége reálisan inkább valahol 25-30k körül lehet. Ez is elég komoly, a bevetett erők 10-15%-a egy kisvárosnyi ember.

Az hogy Putler elrendelte a csatlósok felkészítését arra utal hogy eltökélt arra, hogy akár újabb 30k, vagy nagyobb veszteséget is elszenvedjen ("ügyes" húzás, had hulljanak a csatlósok először az a belföldi közvélemény felé nem fáj, bár a csatlósok eddig inkább kommunikációs okból voltak ott mintsem valós nagyobb harci erőt jelentve). Ha beloruszok is beszállnak a buliba 50-100k-val na az már keményen billentené az erőviszonyokat.

A "stratégiai" pihenő érdekes húzás. Utalhat arra hogy Putler valami csalafintaságot kifundált, de arra is, hogy valamiféle tűzszünet-szerűségi tervet gründolnak a háttérben. Reméljük ez utóbbi, mindenesetre 2 héten belül megtudjuk.