A Honvédségnrek kell ilyen fegyver?
#3 Lehet hogy a média tengeri indításokat mutatott de csak a látvány miatt. Az európába telepített 400 db vajon miért légitámaszpontokon volt állomásoztatva?
BGM–109G Gryphon Ground Launched Cruise Missile (GLCM): szárazföldi indítású, W84 típusú nukleáris harci résszel felszerelt változat. Indítása gumikerekes hordozójárműről történt. 1991-ben kivonták az aktív állományból. Feltehetően ennek és a Pershing II-nek volt köszönhető, hogy a Szovjetunió aláírta az INF-szerződést.
Az USAF alárendeltségébe tartoztak, Európában hat ezred állományában szerepelt a Gryphon: a wüschheimi légi támaszponton NSZK-ban (1985–1990), az Egyesült Királyságban a RAF Molesworth légi támaszponton (1986–1989) és a RAF Greenham Common légi támaszponton (1982–1991), a belga florennes-i légi támaszponton (1984–1989), a holland woensdrechti légi támaszponton (1987–1988) és az olasz comiso-i légi támaszponton (1983–1991). Összesen körülbelül 400 darab robotrepülőgép.
Nagyon magas harcértékű eszköz, de ahogy fent is írják elsősorban támadófegyver légvédelem lefogására (kiütésére), védett stratégiai célpontok támadására. Egyenlőre ilyesmit nem tervezünk, nem tervezünk támadó hadműveletet egyetlen más ország ellen sem. Ha valahova menni kell majd akkor úgyis NATO kötelékben tesszük, az USA meg elintézi a fentieket mire mi odamegyünk.
Brutál drága, szóval felesleges. Műveleti zónán belül mélységi csapásmérésre teljesen elégséges lesz a most beszerezni tervezett HIMARS rendszer, illetve a repülőgépek. Utóbbi olcsóbb is mint mindenre Tomahawk-ot küldeni (ha megyünk valahova ott már a NATO úgyis kivívja előtte a légifölényt, kiüti a légvédelmet).
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!