A németek szervezettségüknek, fegyelmüknek vagy technikai felszereltségüknek köszönheteőn voltak nagyon jó katonák?

Igazából a második világháború korai sikereit azzal lehet magyarázni, hogy Németországon kívül semelyik más nagyhatalom nem akart háborúzni. A franciák és a britek az első világháborúból nagyon rosszul jöttek ki, a szovjetek azzal voltak elfoglalva, hogy az ország ne essen darabjaira, az USA teljesen elszigetelte magát, a lengyeleknek pedig egyszerűen nem volt meg az ipari kapacitásuk arra, hogy a németek ellen sikeresen védekezzenek.

A franciák elsősorban három okból nem tudták legyőzni a németeket 1940-ben: egyrészt azért, mert a katonai vezérkar és a civil országvezetés között nagyon súlyos ellentétek voltak, másrészt mert a mobilizáció egyszerűen túlságosan lassú volt, harmadrészt pedig mert a francia doktrína gyakorlatilag leragadt 1918-ban. Az utóbbit könnyű így 2022-ből bírálni, de ne felejtsük, a franciák a háború vége felé teljesen felmosták a padlót a németekkel, és örökérvényű igazság, hogy minden hadsereg az utolsó nyertes háborújának a rabja. A franciák azt hitték, hogy ha az 1918-as doktrínájukat tovább fejlesztik, akkor majd 1939-40-ben is döntő győzelmet tudnak aratni, csak közben eltelt 20 év, és a német doktrína hatásosabbnak bizonyult.

A Szovjetuniónak nekimenni ordenáré ostobaság volt, a németeknek esélyük sem volt. Hiába mértek súlyos veszteségeket az orosozokra a Barbarossa első évében, a szovjetek simán pótolni tudták a veszteségeiket (arról nem is beszélve, hogy 1943-ig a szovjetek sok tekintetben fejlettebb technológiával is rendelkeztek), míg a németek mindent egy lapra tettek fel, és lehetetlen feladattal bízták meg a Wehrmachtot. Arra büdös életben nem volt esély, hogy a Wehrmacht az Arkhangelszk-Asztrakhan vonalig fél éven belül eljusson. Mai napig gyakori téma az alternatív történelemmel foglalkozó fórumokon, hogy mi lett volna ha 1941 Decemberében a németek sikeresen elfoglalják Moszkvát. A valóság az, hogy a Barbarossa-hadművelet eredeti tervei szerint Moszkvát már szeptemberben be kellett volna venni, amikor a németek még Kijevben, 1000 kilométerre Moszkvától tököltek.

# 2

Alapvetően egyetértek veled.

Egy észrevételem van.

Franciaország egyáltalán nem mozgósított lassan, hiszen 1940. május 10-én, a német támadás megindulásakor már 5 000 000 francia katona állt fegyverben. Sőt, a franciák nagyobb arányban mozgósízották a hadköteles férfiakat, mint a németek.

1939. szeptember elején is legalább 4-szeres francia erőfölény volt a nyugati német csapatokkal szemben, tehát megsegíthették volna a lengyeleket.

A német precizitás, a poroszos fegyelem, rendkövetés és az hogy gondolkoztak.

Megjegyzem a mozgó háború nem német találmány. Egy angol katonai szakértőnek jutott először eszébe hogy lehetne innovatív módon használni a gépesített csapatokat és a légierőt. Publikált is egy tanulmányt, amit az angol hadvezetés letojt, Guderiannak viszont szöget ütött a fejébe.