Hitler elfoglalva Angliát, és így rátéve a kezét a britek gyarmatbirodalmára sikeresen indíthatott volna Japánnal együtt az USA ellen egy inváziót?

Az hogy Angliával együtt az összes koronához tartozó birtok is automatikusan hadba lépett azt mondják nagy előnye volt a Brit birodalomnak.

De vajon kellett volna a gyarmatbirodalmakat is elfoglalnia, vagy inkább mehetett volna USA ellen enélkül? Én azt gondolom nyersanyag hiánya miatt mindenképpen kellett volna lépéseket tegyen ennek pótlására. Ami vagy SZU, vagy valamelyik angol gyarmat.

Nem tudom UK-nak honnan volt üzemanyag ellátása, honnan szerezte be akkoriban?

"A franciák folytatták az ellenállást Afrikában."

Nem folytatták, a Vichy kormányt ismerték el. Vichy kormány pedig nem lépett hadba. Így jogos a kérdező felvetése. Japánoknak pedig nem lett volna kapacitásuk egy USA invázióhoz. Kínát sem foglalták el, Ausztrália pedig egy önmagában nagy falat lett volna még.

# 4

A francia gyarmatok jelentős része egymás után kezdett átállni de Gaullehoz 1940-1941 folyamán, több Vichy-hű francia gyarmatot (Szíria, Libanon, Madagaszkár) pedig 1941-1942-ben megszálltak a britek, vagy 1942-ben a britek és az amerikaiak (Marokkó, Algéria).

Kedves kérdező!

Az alapprobléma ott van, hogy Hitlernek nem volt semmi reális esélye Nagy-Britannia elfoglalására. Nagyszabású, sikeres inváziót ugyanis csak teljes légi és haditengerészeti fölény birtokában lehetett volna indítani.

A Brit-szigetek sikeres inváziójának ugyanis két alapfeltétele lett volna:

1.) Teljes német légi fölény, de ezt az angliai csatában nem sikerült kivívni. Ebbe döntően belejátszott, hogy a brit hadiipar sokkal több repülőgépet gyártott 1940-1941-ben, mint a német (1940: 15 049 db brit és 10 826 db német, 1941: 20 094 db brit és 11 776 db német repülőgép készült).

2.) Teljes német haditengerészeti fölény. Ennek semmi realitás sem volt, hiszen a brit haditengerészet, a Royal Navy volt 1940-ben messze a legnagyobb és a legerősebb hadiflotta a világon. A La Manche-csatorna térségében a brit haditengerészet felszíni hadihajókban elsöprő, 10 : 1 arányú erőfölényt élvezett a német haditengerészettel szemben. A korabeli német VII-es osztályú tengeralattjárók sokkal lassabbak voltak mind vízfelszínen, mind víz alatt, mint akár a leglassúbb brit csatahajó, a gyors cirkálókról és rombolókról nem is beszélve, így a német tengeralattjárók a kis sebességük miatt egy invázió támogatására tökéletesen alkalmatlanok voltak.

Két további lényeges probléma is adódott a németek szempontjából:

3.) A németeknek egyáltalán nem állt rendelkezésére a partraszállás lebonyolításához elengedhetetlenül szükséges, speciális hajóállomány.

4.) A brit hadsereg 1940 őszén már 1 300 000 katonával várta a partokon és a hátországban a német inváziós csapatokat. Tehát igen nagy létszámú brit szárazföldi haderő állt rendelkezésre a német invázió ellen.

Nem tudta volna elfoglalni, párszor leírtuk már miért kürasszír fent leírta ismét hogy miért.

Ha mondom ha sikerült is volna akkor sem pottyan az ölébe a gyarmatbirodalom. A gyarmati csaptok folytathatták volna "önállóan" is a harcot, meg az USA azon nyomban megszállta volna azokat. A Torchnál ugyanez volt a helyzet. Az elején még volt némi szórványos ellenállás-szerűség a Vichy katonák részéről, de utána pillanatok alatt megadták magukat / átálltak.

Az USA elleni invázió... ahhoz először "csak" át kellene kelni a tengeren a hatalmas erőfölényben lévő amerikai haditengerészet ellenében. Ott elfoglalni pár repteret (csak anyahajókról nem lehet fedezni egy kontinensnyi ország ellen partraszállást, amelyik temérdeknyi repülőgépet tud gyártani). Majd egy Európánál kétszer nagyobb (!) területű ország területén folyó hadműveletekhez folyamatosan élőerőt, üzemanyagot és más hadianyagot biztosítani.

Kürasszír te vagy az a hülye, aki szerint a náci-németek harckocsik és teherautók helyett lovaskocsikkal hódították meg a franciákat két hét alatt?

Nincs több kérdésem.

# 8

EZT ÍROD RÓLAM: "Kürasszír te vagy az a hülye, aki szerint a náci-németek harckocsik és teherautók helyett lovaskocsikkal hódították meg a franciákat két hét alatt? Nincs több kérdésem."

Azt most hagyjuk, hogy keményen ferdítesz, azaz hazudsz, mert én nem egészen ezt írtam.

Az már érdekesebb, ha szerinted csak 2 hétig tartott az 1940-es franciaországi hadjárat, mivel a valóságban 1940. május 10-től 1940. június 25-ig, azaz 6 hétig tartott.

AZ MÁR GÁZOSABB, HOGY MÉG ÉN ALÁ TUDOM TÁMASZTANI HIVATKOZÁSOKKAL A MONDANIVALÓMAT, TE ADDIG CSAK A NAGY SEMMIVEL A SAJÁT ÁLLÁSPONTODAT. :)))

Mert mit is írnak a német hadsereg motorizáltságának 1940-es szintjéről a neves történészek? Például éppen a német történész Karl-Heinz Frieser, aki a német hadsereg nyugállományú ezredese?

Ezt még az angol Wikipedia is lehozza tőle: "The German Army was far from motorised; ten per cent of their army was motorised in 1940 and could muster only 120,000 vehicles, compared with the 300,000 of the French Army. All of the British Expeditionary Force was motorised." [link]

MAGYARUL: "A német hadsereg korántsem volt motorizált, 1940-ben hadseregük tíz százaléka volt csak motorizált, és mindössze 120 000 járművel rendelkezett, szemben a francia hadsereg 300 000-ével. A brit expedíciós haderő egészében motorizált volt."

Tehát a német hadsereg (Heer) erőinek 10 %-a volt motorizált 1940-ben, 90 % pedig több tízezer lovaskocsival és több százezer lóval oldotta meg a harctéri mobilitását.

FORRÁS: Frieser, Karl-Heinz (2005). The Blitzkrieg Legend: The 1940 Campaign in the West. Translated by Greenwood, J. T. (eng. trans. ed.). Annapolis, MD: Naval Institute Press

A német szárazföldi hadsereg 514 000 darabos lóállománnyal kezdet a II. világháborút,

FORRÁS: Roman Johann Jarymowycz (2008). Cavalry from Hoof to Track, Greenwood Publishing Group

Erről szintén lehet olvasni még az angol Wikipedián: "The German Army entered World War II with 514,000 horses, and over the course of the war employed, in total, 2.75 million horses and mules; the average number of horses in the Army reached 1.1 million." [link]

"A német hadsereg 514 000 lóval lépett be a második világháborúba, és a háború során összesen 2,75 millió lovat és öszvért alkalmazott; a hadsereg átlagos lólétszáma elérte az 1,1 milliót."

A II. világháború folyamán a német szárazföldi hadsereg legalább 75 %-ban

lovakkal, illetve lovasszekerekkel oldotta meg a harctéri mobilitását, amely tény az itt linkelt cikkben is olvasható: [link]

Ez a dolgozat is a német hadsereg II. világháborús lóhasználatával foglalkozik: [link]