Mikor rendelik el a légi riadót?

1. az adott illetékes, attól függ mi okból rendelik el. Van sok település ami olyan ipari létesítmény közelében van - pl. Paks is meg a vegyipari üzemek közelében levők - ahol egy üzemi baleset is veszélyt jelenthet. Ilyenkor és egyéb katasztrófák esetében a katasztrófavédelem az illetékes. Egy légiriadó elrendelése nyilván a hadsereg felől indulna, hiszen nekik van arról információjuk, hogy szükséges.

2. a magyar légteret folyamatosan figyelik és a környező országokat is, hiszen onnan lehet tudni, hogy a magyar légtér veszélybe került, hogy a szomszéd országokban megfigyelnek repülő tárgyakat és követik az útvonalukat. Megfelelő rendszer van kiépítve, részben NATO feladatot lát el, részben a saját magunk védelmét. Emiatt volt galiba hogy a szerbekhez bejutott egy rakéta úgy, hogy rajtunk ment keresztül, mert innen nem érkezett hozzájuk figyelmeztetés. A magyar légtérben követték ugyan és látták, hogy átmegy, de az információ a NATO megfelelő központjába ment innen és nem közvetlenül a célországhoz, akikhez onnan meg már nem ért el időben. A rendszert át kellene majd gondolni az illetékeseknek, gondolom a botrány jó ok lesz rá. Figyelik radaron a repülő tárgyakat, mellé meg vannak az információik arról, hogy mik ezek, van-e engedélyük, és ebből kerül ki az információ, hogy szükség van-e légiriadóra.

3. szintén a légtér figyelése mutatja meg mikortól nem várható (egy ideig) több támadás.

4. Ez attól függ hogy ez az első eset-e vagy már több volt. Az első esetben még nagyon sok ellenőrzés történik és egyéb lépés, így mire a szirénák megszólalnak lehet hogy már konkrétan be is csapódik egy részük. Hiszen senki nem számít valódi támadásra első alkalommal. Ezért nem volt szirénázás, légiriadó az elmúlt évtizedekben, miközben sok esetben volt már amikor a magyar Grippeneknek kellett felszállnia és kísérnie a megjelent azonosítatlan, vagy engedély nélküli repülőt. Ne legyen ilyen nálunk, de az ukránoknál már nyilván több perccel korábban tudnak légiriadót elrendelni és szirénázni.

5. igen, vannak, csak vagy nincsenek karbantartva vagy más célra lettek hasznosítva. Nyilván vannak olyan óvóhelyek, amikről az átlagember nem tud és amiket rendesen fel is töltenek készletekkel állami rendszeren belül, de szerencsére 60 éve nem volt szükség a használatukra. Annyi nincsen ami minden ember számára elég lenne, inkább csak nagyon keveseknek. Nem hivatalosan óvóhelynek számítanak egyes intézmények mélyebb pincéi vagy pl. a régi egyetemem épületei között volt egy föld alatti átjáró rendszer, az is. Budapesten a metró az ami tömegeknek alkalmas, pont mint Kijevben is.

1-2-3) Az integrált légvédelemnek része az is, hogy a felderítési adatok, észlelésekről az információ egységesen egy központba futnak be és ott egységesítik. A légvédelmi parancsnokság értesíti az adott körzetet, hogy légitámadás várható, a helyi parancsnok adja ki az utasítást a "riadóláncon". Ugyanígy meg visszafelé is a dolog. Ha a légvédelmi parancsnokság úgy gondolja már elmúlt a veszély, akkor lefújják a riadót.

4) Attól függ mennyire korai a felderítés, mennyire korán észlelik a potenciális támadást.

5) Van is meg nincs is... van pár hidegháborús "maradék" de nincs túl használható állapotban, illetve Budapesten ott a metró is. A lakosság csak egy részének van hely. Megjegyzem az óvóhelyek többsége nem "központi", hanem civil létesítmény (pince, mélygarázs stb.).

"2. honnan tudják, hogy helyzet van

3. honnan tudják, hogy mikortól biztonságos"

A radarról.

1 Észlelik a közeledő objektumot a radaron.

2 Az objektum a légterünkben lófrál.

3 Az objektum 30-45 perc repkedés után elhagyja a légterünket (ha közben elfogyna az üzemanyaga és lezuhanna, akkor panaszt tennénk a küldő ország hatóságainál).

4 Stratégiai nyugalommal megvonjuk a vállunkat.

5 Próbáljuk csendben elfelejteni a történteket.