Amik átélték a II. vh. kalandjait, most milyen alapon papolnak a háború ellen?

Egyáltalán nem biztos, hogy jókedvéből volt katona anno. Másrészt talán tudja, hogy mivel jár egy háború és meg akarja óvni a fiatalokat ettől. Mondjuk ezt magától is beláthatnák az emberek, hogy a háború soha nem jó megoldás és csak szenvedést von maga után.

Nyilván ő is örülne, ha kimaradt volna az életéből ez az élmény. Viszont az is igaz, hogy Amerikát a katonai és gazdasági veszteségeken kívül semmilyen mértékben nem érintette a világháború. Nem foglalták el területeiket, nem zárták táborokba állampolgáraikat (csak ők a japán amerikaiakat, lol), nem bombázták városaikat, így érthetően más a hozzáállásuk a történtekhez.

Hú micsoda kaland, amikor lőnek rád, a bajtársaid agyveleje rádfröccsen, leszakadt végtagok repkednek, repeszektől kiontott beleket látsz, hallottakat, szenvedést, vért mindenhol s nem tudod, hogy a következő pillanatban te leszel-e akit eltalálnak, meghal vagy egy életre megnyomorítják. Barátocskám a valódi háború nem egy vidám vasárnapi felvonulás, se nem videójáték. Emberek halnak, nyomorodnak meg, látsz annyi borzalmat hogy egy egész életedben ott kísértenek a szellemei a fejedben.

Hogy fenébe' lehet a "halott" szót két "l"-lel írni?!