Milyen eddig nem nagyon ismert fegyverek bevetése várható még az orosz hadvezetéstől ebben a háborúban?

# 21

EZT ÍRTAD: "Ha az orosz hadsereg valóban ennyire fejletlen lenne,mint ahogyan a fentiekben leírásra került,akkor réges-régen az USA a nyugati szövetségeseivel szőröstül-bőrüstöl megette volna ebédre,és nem tartanának tőle annyira."

TÉVES, TELJESEN MÁS AZ OK!

Oroszországtól a sok ezer darabos nukleáris fegyverzete miatt tartanak.

Az egész világ atomfegyver készletének 46 %-a orosz, mely mennyiség többszörösen elégséges lenne az emberiség teljes kiirtására.

EZT IS ÍRTAD: "Amit a második világháborús német hadseregről említett,azt nem is kommentálnám,mert akkor nemhogy Sztálingrádig,de még Poznan-ig sem jutottak volna el,nem beszélve arról,hogy lovaskocsikkal 3 hét alatt nem lehet Párizsig elmenni./Guderian: Vigyázat,tank c. könyve/Erről csak ennyit.No comment."

EZ IS TÉVES, MINDEN KOMOLY II. VILÁGHÁBORÚS SZAKIRODALOM LEÍRJA, HOGY A NÉMET HADSEREG CSAK 20 %-BAN VOLT MOTORIZÁLVA, LEGALÁBB 80 %-BAN LOVASSZEKEREKKEL OLDOTTA MEG A HARCTÉRI MOBILITÁSÁT.

Lásd: "Auch wenn uns heute ein anderes Bild vor Augen stehen mag: Das Heer war alles andere als eine moderne Streitkraft, vor allem bei Kriegsbeginn. So blieb sein Motorisierungsgrad gering; anfangs bestand es zu 90 Prozent aus gewöhnlichen Infanterie-Divisionen, deren Personal wie im Ersten Weltkrieg zu Fuß marschierte. Überwiegend dienten noch Pferde als Zugmittel für Bagage und Artillerie. Auch waren die deutschen Truppen dem Gegner an Bewaffnung keineswegs überlegen. Gegen die französische Armee etwa konnte die Wehrmacht 1940 sogar deutlich weniger, technisch teilweise unterlegene Geschütze und Panzer aufbieten. Und die Rote Armee übertraf 1941 das deutsche Heer nicht nur an Kopfstärke erheblich, sondern besaß auch vielfach bessere Waffensysteme, zudem in deutlich höherer Stückzahl."

[link]

VAGY: "However, this is another myth created by filmmakers who were completely motorized, a very small part of the Wehrmacht. More than 80% divisions - this is infantry divisions, which had at the base, only horse-drawn transport." [link]

EZ IS ÉRDEKES: [link]

# 21

Mellesleg hogyne lehetne lovasszekérrel 3 hét alatt eljutni Párizsig, hiszen a katonai lovasszekerek napi 60 km menetteljesítmény megtételére alapjáraton alkalmasak voltak, még a gyalogosoktól is napi 40 km-t vártak el a németek.

3 hét alatt lovasszekéren vígan, kényelmesen meg lehet tenni 1260 km távolságot, amely sokkal nagyobb távolság, mint amennyire Párizs volt a német csapatok kiinduló állásaitól 1940-ben.

# 24

EZT ÍRTAD: "A német hadsereg csak kisegítésképpen használt lovasmeghajtást,az orosz sárban,illetve olyan esetekben amikor más megoldás éppen nem kínálkozott. Ha erre alapozta volna a hosszú ellátási láncát,ami Berlintől mondjuk a Kaukázus előteréig,vagy Leningrádig is elhúzódott német behatolás csúcspontján,akkor ez egy teljesen elképzelhetetlen ellátási késést okozott volna,és a lovasszekerekkel,napi 40 km-rel számolva egy teljesen vállalhatatlan kivívás elé állította volna több ezer km hosszan német hadtápot."

FIGYELMESEBBEN OLVASS!!!!!!

Én azt írtam, hogy a német hadsereg a HARCTÉRI MOBILITÁSÁT oldotta meg 80 %-ban lovasszekerekkel.

Az utánpótlást elsősorban vasúton szállították a németek a II. világháborúban a frontra, de ez nem volt újdonság, hiszen a vasúti szállítást már az 1866-os porosz-osztrák háborúban tömegméretekben alkalmazta a porosz hadsereg.

A német hadsereg nem csak kisegítésképpen használt lovakat a II. világháborúban, mint állítottad.

Hiszen a Wehrmacht állományában 1939 és 1945 között 2 750 000 igásló állt szolgálatban.

[link]

2,75 millió darab igásló a kisegítő szállításhoz kicsit sok lenne.

A II. világháborúban a Wehrmacht összesen 9 féle főtípusú katonai lovasszekeret, németül Heeresfeldwagen-t használt. [link]

Itt az összes német II. világháborús Heeresfeldwagen típusismertetése: [link]

Sőt, a német tüzérség többsége is lóvontatású volt a II. világháborúban.

Tele az internet II. világháborús német lóvontatású tüzérségi egységekről készült képekkel, még 152 mm-es nehézlövegeket is vontattak lófogattal a németek.

LÁSD:

[link]

[link]

[link]

[link]

ÖSSZEGEZVE:

A II. világháborús német haderő krónikusan alul motorizált volt.

Még az 1940-es nyugati hadjáratban az 5 000 000 fős francia hadsereg 300 000 db katonai gépjárművel rendelkezett, addig a nagyobb létszámú, 5 480 000 fős német Wehrmacht csak 120 000 db katonai gépjárművel. LÁSD: " The German Army was far from motorised; ten per cent of their army was motorised in 1940 and could muster only 120,000 vehicles, compared with the 300,000 of the French Army. All of the British Expeditionary Force was motorised.Most of the German logistical transport consisted of horse-drawn vehicles." [link]

A II. világháborús német katonai gépjárműgyártás (teherautó, terepjáró gépkocsi) rendkívül szerény volumenű volt.

KATONAI GÉPJÁRMŰGYÁRTÁS 1939-1945:

Németország: 159 147 db

USA: 2 382 311 db

Brit Birodalom: 1 475 521 db

Szovjetunió: 197 100 db

[link]

Németországnak egyszerűen megközelítően sem volt olyan teljesítményű gépjárműgyártása a II. világháború alatt, hogy 20 %-os szintnél magasabban motorizálja a hadseregét, ezért kellett nekik a 2 750 000 lovat és lovaszekerek tízezreit bevetni.

# 27

Én az egyetemen, történelem-hadtörténet mesterszakon végeztem, amit tudok, ott tanultam.

A német hadseregnek egyáltalán nem volt olyan sok fegyverzete 1939-1940-ben, a francia, vagy a szovjet haderő sokkal de sokkal többel rendelkezett.

1.) A náci Németország nem két hét alatt söpört végig Franciaországon, hiszen a franciaországi hadjárat 1940. május 10. és 1940. június 25. között zajlott.

2.) Az 1940-es franciaországi hadjáratban a németek jóval kevesebb nehézfegyverzettel rendelkeztek, mint a francia-brit-belga-holland szövetségesek.

3.) A német haderő 1940-ben jóval kevésbé volt gépesített, mint a francia, vagy a brit.

FRANCIA ÉS NÉMET ERŐARÁNYOK 1940:

ÉLŐERŐ:

Francia: 5 000 000 fő

Német: 5 480 000 fő

TANK:

Francia: 4071 db

Német: 2445 db

Mellesleg a francia tankok jobb fegyverzettel és sokkal jobb páncelzattal épültek, mint az akkori német tankok. A 2445 db német tankból 800 db zsákmányolt csehszlovák könnyűharckocsi volt (Panzer 35(t) és 38(t) típusok, a maradék fele pedig elavult Panzer I és Panzer II könnyűharckocsi.

ÁGYÚ:

Francia: 10 000 db

Német: 7378 db

KATONAI GÉPJÁRMŰ:

Francia: 300 000 db

Német: 120 000 db

A német győzelem oka 1940-ben a forradalmi, páncélos hadviselésre épülő villámhaborús taktika volt, ezzel szemben a franciák meg mindig az I. ilágháborús lövészárok harcászatra, azaz állóháborúra készültek.