Szerintetek ki volt a világ legkiemelkedőbb hadvezére és stratégája?

# 8

A New Model Army kiválósága vitathatatlan.

Azonban ahhoz hasonló, professzionális, állandó jellegű hadseregek a kontinentális Európában már több, mint egy évszázaddal a New Model Army előtt léteztek.

A spanyol világbirodalom hadserege, mely a hosszú spanyol "aranyszázad" (Siglo de Oro) során, az 1525-ös paviai és az 1643-as rocroii csata között Európában, nagy, nyílt csatában szinte legyőzhetetlennek bizonyult, mérete is sokkal nagyobb volt, mint a New Model Army.

A spanyol tercio-taktika lényegi kidolgozója, Gonzalo Fernández de Córdoba (1453-1515) tekinthető az európai hadügyi forradalom egyik megindítójának, azzal hogy felismerte a lőfegyverek, és a lőfegyverekkel és pikákkal felszerelt, zártrendi harcászatot folytató, offenzív gyalogság csatadöntő jellegét. Mindezen elméleti felismerését sikeresen átültette a gyakorlatba megteremtve a professzionális, állandó jellegű, vasfegyelmű spanyol hadsereget.

A New Model Army-hoz hasonló spanyol hadsereg kialakításának alapjait már II. Ferdinánd spanyol király 1503-as, híres "nagy rendelete" és V. Károly német-római császár és spanyol király 1536-os "genoai rendelete" lefektette.

A spanyol hadügy méltatlanul háttérba szorul Magyarországon, pedig 1525 és 1643 között Spanyolország volt a vezető szárazföldi nagyhatalom Európában.

A spanyol fegyverek erejét és haditechnikai fölényét mutatja, hogy nem csak az európai riválisokra mértek sorozatos vereségeket, de az 1571-es lepantoi csatában legalább 20 000 török halottat és 187 hajót elveszítve az Oszmán Birodalom is csúnyán alulmaradt a II. Fülöp spaanyol király öccse, Don Juan vezette egyesült spanyol-velencei-genoai-pápai flottával szemben.

# 6 # 7

Bocs, de tévedsz, a midwayi hadműveletet (fedőnevén "MI hadművelet") személyesen Yamamoto admirális, mint a japán Egyesített Flotta főparancsnoka tervezte meg.

Nagumo-ra csak a terv egy részének végrehajtása hárult, mint a 4 db repülőgép-hordozóból és kísérőhajóikból álló 1. Repülőgép-hordozós különítmény parancsnokára.

Yamamoto ott rontotta el az egész hadműveleti tervét, hogy feldarabolta, egymást a köztük lévő nagy távolság miatt támogatni képtelen hajórajokra osztotta a japán flottát, így a midwayi csatában az USA közel egyenlő erőkkel szállhatott szembe Nagumo-val, úgy, hogy a japán flotta nagyobb része teljesen feleslegesen távol volt Midway-től. Ezzel Yamamoto megszegte a hadviselés tengeri hadműveletekre is érvényes aranyszabályát: "az erőket mindig koncentrálni kell". Yamamoto azonban nem koncentrált, hanem szétforgácsolt.

Yamamoto a rendelkezésére álló 6 db nagy és 2 db könnyű repülőgép-hordozóból például csak 4 db nagy hrodozót vetett be Midwaynél, holott 8 db állt rendelkezésére, így a midwayi csatát 4 db japán hordozó vívta 3 db amerikai ellen, holott japán 8 db hordozó koncetrálásával elsöprő túlerőt is kialakíthatott volna, amely az óriási japán túlerő miatt biztos amerikai vereséggé változtathatta volna a midwayi csatát.

12. Tévedsz. Akkor nem volt 8 hordozó, mert építés alatt voltak.

Abban is tévedsz hogy Yamamoto terve voltm a hibás, mert az Amerikai hírszerzés nyerte meg a csatát. Főként.

A többi light aircraft carrier.(könnyű repülőgép hordozó) aminek közel sincs akkora jelentősége. Mindegy.

Miattuk tudták beazonosítani a japán hordozókat, tudták hol, mikor és honnan támadnak.

Alap helyzetben ennek nem sok esélye lett volna.

És azért Nagumo hibáját, mert ő nem arra a csatára készült, ami bekövetkezett..

# 13

Nemhogy 8 db, hanem összesen 12 db repülőgép-hordozója volt készen Japánnak a midwayi csata idején.

A könnyű repülőgép-hordozóknak is van jelentősége, hiszen mind a japán, mind az amerikai flottában a flotta repülőgép-hordozókkal egy kötelékekben alkalmazták őket, vagyis flottaszinten is bevethetőek voltak.

JAPÁN REPÜLŐGÉP-HORDOZÓK A MIDWAYI CSATA IDEJÉN:

(zárójelben szolgálatba állításuk ideje)

Ténylegesen rész vett a midwayi csatában:

Akagi (1927)

Kaga (1928)

Szorju (1937)

Hirju (1939)

Nem vett részt ténylegesen a midwayi csatában:

Hosho (1922)

Riudzsó (1933)

Zuiho (1940)

Shokaku (1941)

Dzuikaku (1941)

Unijo (1942)

Hijo (1942)

Dzsunijo (1942)

Fenntartom, Yamamoto terve teljesen hibás és téves volt, mert szétszórta az erőit, ami olyan esetben, amikor döntő csatára készült az ellenség ellen (Midway megtámadásának célja az volt, hogy csatába csalja az amerikai csendes-óceáni flotta főerőit) párját ritkító ostobaság.

15-ös: én ezt maximálisan elhiszem, de egy kiváló hadvezért az választja el a csupán jó hadvezérektől, hogy a látszólag lehetetlen helyzetekben is képes egy olyan ütőkártyát elővarázsolni, ahol látszólag biztos a vereség. Többek között ezért is tartom Erich von Mansteint jobb hadvezérnek, mint például Zsukovot: Zsukov is egyértelműen ott van legalább a második világháborús top 5-ben, de von Manstein nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a németek Sztálingrád után még legalább egy darabig pariban maradtak a Szovjetekkel, és nem lettek totálisan szétverve, sőt Harkivnál akár még meg is fordulhatott volna a háború (aztán persze Kurszknál a németek végleg elvesztették az utolsó lehetőséget arra, hogy megnyerjék a háborút).

Őszintén megmondva én sosem értettem, hogy Rommel miért van annyira agyonsztárolva, amikor szvsz csak a német tábornokok közül is legalább Model és Guderian is sokkal sikeresebbnek tekinthető nála (és persze von Manstein is). Ez már csak a személyes, laikus elméletem, de Rommel ugye elsősorban a nyugati szövetségesek ellen harcolt, így mivel a popkultúrális térben a nyugati hadtörténészek (és laikusok) véleménye a leghangosabb, a keleti front hadvezérei sajnálatos módon nem kapnak akkora helyet a rivaldafényben, mint amekkorát talán megérdemelnének. Szerencsére már a laikusok között is eljutottunk odáig, hogy Montgomeryt például már csak nagyon kevesen tartják a háború legkiválóbb hadvezérei között számon, de én még emlékszem arra az időkre, amikor az online diskurzus nagyrészt abból állt, hogy Eisenhower, Montgomery, vagy Rommel volt-e a háború legsikeresebb hadvezére (illetve néha Patton is becsúszott), a keleti fronton szolgáló tábornok csak nagyon ritkán merültek fel.