Mi az a minimális kiképzési idő, amikor már "biztos szívvel" lehet menni a frontra?

Pár óra amíg megmutatják hogy kezeld a fegyvert, célozz, pár tüzelési pozíció, betárazás/kitárazás, tisztítás stb. - hogy ne egyből az előtted lévőt lőtt hátba, utána mehet ágyútölteléknek.

Két-három hét amíg valamennyi taktikai alapot is tanulsz, pár fegyver (pl. kézigránát, géppuska, maroklőfegyver) használatát, hasznos ismereteket (pl. térképolvasás, rádióforgalmazás), némi fegyelmet. Ettől még piszok távol leszel attól amikor valaki hivatás szinten űzi és reflexszerűen cselekszik. Bevetésen amikor már órák óta "terepen" vagy, k.rva sokat számít, hogy ösztönszerűen, szinte megérzésből jönnek a dolgok, vagy mélázol. Lehet 10 órán, 20 bevetésen át nem történik szinte semmi, de amikor "helyzet van" akkor egy rossz döntés, egy kis hezitálás és hulla vagy. Na ez az, amit nem lehet csak évek alatt megtanulni folyamatos gyakorlással, hadgyakorlatokon memorizálni.

Ha mindenki azt mondaná "nekem még tanulnom kell" akkor senki sem menne sehova. Ott parancs van, mennek amikor küldenek és pont.

Azért egészen elképesztő, hogy mennyien nincsenek tisztában azzal, hogy a modern tartalékosok, illetve sorkatonák miféle feladatokat látnak el.

Kezdjük ott, hogy sorkatonákat ma kb. sehol nem küldenek a frontra. Ez a szerződéseses és hivatásosok dolga.

Egy modern hadseregben a harcoló alakulatok aránya elképesztően alacsony: 1 harcoló katonához általában 5-10 "támogató" katona társul. Ahhoz, hogy 3 vagy 4 ember elvezetgéljen egy tankot, legalább 15 ember munkájára van szükség. Ahhoz, hogy egy repülő fel tudjon szállni, kb. 100 katona kell.

Azokban a hadseregekben, ahol sorkatonák és hivatásos katonák egyaránt jelen vannak, ott a sorkatonák nem lövészek, vagy pilóták, vagy tüzérek, hanem teherautó-sofőrök, hordárok, irodisták, szerelők, rendszergazdák, kommunikációs mérnökök, stb..