Melyik fél győzne?

"#17-nek:

Akár bebaxna akár nem, így van. De nem hinném hogy ez Kim Jong Um-ot izgatná. Nem ő fog megdögleni."

Ha nem voltál bent fizikaórán akkor nem muszáj észt osztanod. A hulladékban nincs láncreakció, láncreakció csak az atomreaktorban van és az atomrobbantáskor. A hulladékban ez a folyamat nem megy végbe! A hulladék közelében nincs moderátor, így nem lesznek lassú neutronok amik hasítsanak. Magsahadás és láncreakció nincs a hulladékban, ahogy a reaktorba töltés előtt sincs ilyen a fűtőanyagban.

Amire te gondolsz az a radioaktív alfa és béta bomlás de az teljesen más, az nem láncreakció.

#21-nek:

Itt egy kis olvasmány, kedves amatőr fzikus:

"Fónagy János kifejtette: az atomerőmű üzemeltetése során éves szinten kis – évente kevesebb mint 5 köbméter – mennyiségű nagy aktivitású radioaktív hulladék keletkezik, amelyet az atomerőmű területén ideiglenes jelleggel tárolnak az erre a célra kialakított csőkutakban."

[link]

Egyébként megjegyzem még neked "fizikus kolléga", hogy az U235-ös izotóp felezési ideje csekély 703 millió év.

De a te reaktorodban már biztos eltelt ennyi idő.

#22-nek:

És mielőtt megint osztani kezdenéd az észt, szólok, hogy amíg 235-ös izotóp van benne, az bimlik is. Tehát még kb:703 millió évet várhatsz, mire a benne lévő izotóp mennyisége a FELÉRE csökken.

Szerintem ülj be korrepetálásra.

Ismét #22-nek:

Qrva kevés van benne, de még mindig kb:ezerszerese a természetben található érchez képest. Ez egyértelmű.

És ha az ércből ki lehet dúsítani, akkor a hulladékból "gyerekjáték"

#5

Ha arról van szó, hogy az USA-val kell szembemenni, akkor hidd el, azonnal összefognának az oroszokkal. Hogy egy esetleges győzelem után mi lenne a hatalmi harcban, az más kérdés.

Most ez komoly? Belinkelsz egy forrást ami engem támaszt alá és nem veszed észre hogy így van? Hát ehhez mekkora butának kell lenni bakker :D :D

Igen, az atomerőmű termel nagy aktivitású hulladékot amik alfa és béta bomló radioaktív izotópok egyvelegét jelentik. Az alfa és béta bomlás az NEM láncreakció! Az teljesen más. Írhatnék oldalakat erről - mert veled ellentétben nekem ebből is vizsgáznom kellet főiskolán - de úgy sem értenéd meg, ha ahhoz is hülye vagy hogy legalább a wikin rákeress. :D

A nagy aktivitású hulladék az valós dolog, ez úgy 91-92%-ban U238,max 1% U235,4-5 %-ban raioaktív leányelem a maradék pedig némi szennyezett inaktív fém.

"Egyébként megjegyzem még neked "fizikus kolléga", hogy az U235-ös izotóp felezési ideje csekély 703 millió év."

És? Az U238-é meg néhány milliárd év. Na bumm :D

"És mielőtt megint osztani kezdenéd az észt, szólok, hogy amíg 235-ös izotóp van benne, az bimlik is. Tehát még kb:703 millió évet várhatsz, mire a benne lévő izotóp mennyisége a FELÉRE csökken."

Furcsa nem, már nálad is bomlik? Az előbb még láncreakció volt :D

"Qrva kevés van benne, de még mindig kb:ezerszerese a természetben található érchez képest. Ez egyértelmű. És ha az ércből ki lehet dúsítani, akkor a hulladékból "gyerekjáték""

Nem az. Ha az lenne akkor hülyék lennének friss uránt bányászni, mert olcsóbb lenne az erőművi hulladékot felhasználni. A legalapvetőbb különbség a hulladék és a bányászott érc között, hogy a bányászott ércet egyszerű fizikai és kémiai úton urán hexafluoriddá lehet alakítani és mehet a centrifugába. Ez viszonylag azért egyszerű mert a felhasznált anyag homogén és a felezési ideje qrvanagy, azaz az aktivitása kicsi. Tudsz vele gumikesztyűben is dolgozni :)

Az erőművi hulladék a hasadási leányelemek miatt nagy aktivitású, a kiégés után megmaradt korábbi "tiszta" és homogén urán-dioxid pasztilla helyett ott egy kevert massza, amiben van legalább 30 féle izotóp és a nagyon nagy részük az rövid felezési idejű és a nagy aktivitás miatt qrvára radioaktív. Amíg a betöltés előtti tiszta urán-dioxid pasztillát akár kézbe is veheted ( kesztyűben) minden további nélkül, addig ha kesztyűben marokra fogsz egy adagot a kiégett anyagból garantáltan kihullik az összes hajad egy héten belül.

Na pont e miatt ássák el a nagy aktivitású hulladékot, meg tárolgatják Pakson a KKÁT-ban, mert mocskosul bonyolult újra kinyerni belőle az uránt amit újra be kell küldeni az ultracentrifugákba. Nem megoldhatatlan, de bonyolult és rohadt drága. És pont ezért bányásszák mai napig az uránt, mert olcsóbb bányászni és úgy új fűtőanyagot előállítani, mint a kiégett változattal matyizni.

Szóval visszatérve az elejére: a kiégett hulladékban továbbra sincs láncreakció. A láncreakciót már napokkal a reaktorból történő kiemelés előtt leállítják és az csak úgy spontán nem indul el újra. A hulladékban ezután nincs láncreakció.

Nem gáz ha tök hülye vagy hozzá, csak akkor ne ossz abból az észből ami neked sincs :D

#26-nak:

Nem olvastam el a válaszod, mert közben rájöttem hogy mit néztem be!

Kibaxott láncreakció persze hogy nem zajlik!

De a hozzá szükséges anyag ott van, csak nem kellő sűrűségben. Ezért kell dúsítani.

Nem tudom, hogy a faxba voltam ilyen figyelmetlen. Bocs.

#27, #28-nak:

Most már én is igazat adok neki, mert igaza van. Én is csak figyelmetlenségből fogtam a lánc-reakció pártját, mert összekevertem a magreakcióval!

Amire ti gondoltok, az magreakció, vagyis az atommagok hasadása. Igen, az zajlik a hulladékban is, de az nem egyenlő a lánc-reakcióval!

A magreakciónál az izotópok hasadási sugárzása, ami többek közt a melegedést is okozza, néha el-eltalálva másik nyugalomban lévő izotópot, azt is bomlásra bírja.

Amíg csak néha-néha talál el egyet az éppen bomló izotóp, addig nincs baj. De ha megnöveled az izotópok mennyiségét egy adott térrészben, vagyis besűríted, akkor már minden sugárzásnak indult izotóp a kibocsájtott energiájával még egy izotópot bomlásra bír. Ekkor egy önnfentartó, jelentős hőfejlődéssel járó folyamat indul be, ezt nevezzük lánc-reakciónak. Ha teszel bele olyan anyagot, például grafitot, ami leárnyékolja a sugárzást, akkor a grafit ki-be mozgatásával tudod szabályozni a reakció erősségét.

Ha viszont eléred azt a pontot amikor egy izotóp bomlása már KÉT másik izotópot bír bomlásra, akkor egy úgynevezett exponenciális görbe alakul ki.

Ez azt jelenti hogy az éppen bomló, és ezzel durva energiát termelő izotópok száma így alakul:

1 miatt 2. 2 miatt 4, majd 8, 16,32, 64 128, 256, 512, 1024, 2048, stb. Kettő hatványai.

Tehát a ha most egy bomlási időt egy ezredmásodpercnek veszünk, akkor a 12. ezredmásorpercben már 2048-szor akkora energia fejlődik, mint a kezdő energia.

Ezt hívják atombombának.