Min múlik, hogy egy terrorszervezet sikeres, eléri a céljait, győzni tud vagy pedig elbukik?
Három dolgon:
- Van benne vezető kapcsolatokkal.
- Van benne pénz.
- Van benne üres fejű ember, aki fegyvert kap.
Sok faktor van, de elsősorban attól, hogy van-e szponzoruk. Ha a terrorszervezetet pénzeli/felfegyverzi/stb. az Amerikai Egyesült Államok, Oroszország vagy Kína, akkor sikeres lesz. Ha nem pénzeli senki, akkor meg nem.
A nagy fiaskók, mint pl. az ISIS vagy a tálibok, abból vannak, amikor az USA pénzeli őket egy ideig, aztán fordul a széljárás, és hirtelen egymás ellen vannak.
Minden a pénzen múlik, a pénz pedig a multimilliárdos oligarchákon múlik. A terrorizmus épp úgy, mint a ceruza gyártás vagy a sörfőzés.
Hosszú távon a terrorszervezetek nem tudtak győztesek lenni, de képesek voltak évtizedeken keresztül tevékenykedni.
A terrorszervezetek ugyanis nem újkeletű szervezkedések, Európában is több működött, és léteznek ma is, csak a katonai szárnyak szunnyadnak.
IRA (ír), ETA (baszk) célja a nemzeti függetlenség (mert bizony a nagy nyugati demokrácia sem szereti ha a kicsik önállóak akarnak lenni.
Voltak politikai terorrszervezetek: Vörös Brigádok (olasz) Vörös Hadsereg Frakció (nyugat-nénet) Fényes Ösvény (peru), stb.
Ezeket mára visszaszorították, több meg is szünt, de pl az IRA létezik, csak nem terror cselekményeket hajtanak végbe.
Az utóbbi időkben az iszlám vallási alapú (dzsihád) terrorizmus erősödött fel.
A terrorizmus ellen mindíg nehéz volt fellépni, de hosszú távon mindegyik szervezet vissza szorult, csakhogy mindíg volt másik - lehet egy másik területen, más indítatásokkal, célokkal, de az ókortól létező jelenség.
A legfontosabb az ideológia megléte,erőssége.
Alapvető,hogy tudjanak új embereket toborozni,támogatókat megnyerni.
Pénz,pénz,pénz kell a háborúhoz ezt már Montecuccoli nagyon régen megmondta.
Nem hátrány ha vannak katonai múlttal rendelkezők a terroristáknál.
Fontos a kitartás lásd a tálibok 20 év után újra visszatértek a hatalomba.
Az utóbbi évtizedekben voltak, manapság is vannak sikeres terrorszervezetek, akik akár terrortámadásokkal, fegyveres harccal, akár békésebb politikai eszközökkel vagy ezeket vegyítve sikeresek lettek, győztek.
Szélsőbalos terrorszervezetek közül például a Vietkong volt sikeres Vietnamban és a sandinisták is győzni tudtak Nicaraguában, habár egy fő szuperhatalom, az USA is az ellenfeleiket segítette.
A nacionalista, szeparatista terrorszervezetek is értek el sikereket, főként Európában. A Sinn fein, IRA kivívta az Ír Köztársaság függetlenségét, majd a század végére Észak-Írország széleskörű autonómiáját az Egyesült Királyságban és a nagypénteki egyezmény révén lehetségessé vált a későbbiekre Észak-Írország elcsatolása az Egyesült Királyságtól és az ír sziget újraegyesítése.
Olaszországban a dél-tiroli német, Spanyolországban a baszk terroristák is értek el jelentős sikereket. Ha az elszakadás nem is, de széleskörű autonómia, kulturális szabadság meglett.
A dél-szerbiai Koszovóban az UCK-Koszovói Felszabadítási Hadsereg, a kelet-ukrajnai Donbasszban a Donyecki Népköztársaság és a Luhanszki Népköztársaság is elérte az elszakadást, bár utóbbiak sikere még nem tűnik véglegesnek, de valamilyen Baszkföldhöz hasonló autonómiát valószínűleg kapnak majd ők is a végleges békemegállapodásban.
Az iszlamista terrorszervezetek között is vannak sikeresek, habár az utóbbi évek fő "slágerterrorcsoportja" az Iszlám Állam úgy tűnik elbukik, végét járja és a Boko Haram, Kaukázusi Emirátus, Ansar Kalifátus... nem tudtak még hasonló rövid sikereket sem elérni helyi szinten.
A Hezbollah meghatározó politikai erő Libanonban évtizedek óta.
A Hamasz demokratikusan győzni tudott Gázában, átvették az irányítást.
Egyiptomban a Muszlim testvériség tudott győzni, igaz a siker rövid életű volt, a hadsereg átvette tőlük a hatalmat.
A Talibán is ismét győzni tudott Afganisztánban, kormányt alakítottak megint és úgy tűnik hosszú időre megszilárdítják a hatalmukat, már Amerika sem akar harcolni ellenük.
Alapvetően két dologtól függ, az egyik az "utánpótlás" (tömegbázis, pénz, sokáig fennálló társadalmi elégedetlenség), a másik a támadott fél "kitartása". Ezt kell elhelyezni a gazdasági-politikai környezet változásában.
Amiket említettél:
Vietkong, szandinisták, UCK, FARC: ezek paramilitarista szervezetek (gerilla hadseregek), folyamatos külső támogatással (fegyverekben, pénzben, kiképzésben), elsősorban nem a civil lakosságot támadták, hanem többségében szabotázs-akciókat, célzott likvidálásokat hajtottak végre, illetve a "légüres tereket" kontroll alá vonták, esetenként összehangolt műveleteket hajtottak végre. Ott voltak sikeresek, ahol a nagyhatalmi játszmában az egyik fél meghátrált, vagy kikényszerítették a meghátrálását. Kvázi proxy háború eszközei.
Hezbollah: Irán meghosszabbított keze, gerilla hadserege. Addig sikeres amíg Irán támogatni tudja.
ETA, IRA: a társadalmi-politikai viszonyok rendezőtek át, bár a társadalmi elégedetlenség a "megszállókkal" fennmaradt, nagyon sok sérelem van még felhalmozódva, de az ellentét nem olyan fokú ami tényleges fegyveres harcot tudja hosszú távon fűteni, a saját tömegbázisuk is kezdte elítélni az erőszakos cselekedeteket, így inkább átmentek politikai mozgalmakba.
Talibán: a fennálló társadalmi feszültségek folyamatos utánpótlást biztosítanak, ez a helyzet az ami csak katonai erővel nem oldható meg. Az USA meg megunta hogy feleslegesen öntse a pénzt a feneketlen kútba.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!