A NATO-nak milyen a rakéta védelme ?

"amíg mondjuk az S400 talán a legjobb"

Az orosz fanok most biztosan lepontoznak, de belefér: biztos, hogy ez a legjobb? Biztos hogy ennek a rendszernek van értelme?

Nem azért kérdezem, mert orosz, hanem azért mert 2021-et írunk. A wiki szerint a két gyorsabb rakétaváltozat sebessége 2000m/sec és 200km a hatótáv. A lőtávon határán indított rakéténak 100-120 másodperc az útja, 1Mach alatti sebességgel közeledő cél esetén is legalább 60-70 másodperc, ami azért nem kevés. Nem lennék biztos, hogy ilyen lőváton (a nagy hatótávú változatnál 400km, kétszer ennyi repülési idő.. ) nincs lehetőség megfelelő ellentevékenységre vagy menekülésre.

Ehhez a rendszerhez kell egy bika radar, amit hirtelen találtam az 130-160kW adóteljesítményt ír,a magasan közeledő célpontnak már jóval a rakéták hatótávolságán kívül csilingelni fog a besugárzásjelzője. Mi van akkor, ha a könnyen felderíthető gép előtt 100km-rel jön egy lopakogó képességekkel rendelkező gép/géppár és erre készülve hoznak néhény radarelhárító rakétát és a csúcs radaron esetleg ezek nem látszanak? Ők már lőtávolban lesznek mire a radaron világító repülőgép eléri az S400 indítási határát..

Tömeges B52 támadás esetén jók az ilyen cuccok, de ezt a szintet már túlléptük vagy 25 éve. Ma már az amcsiknál üzemben van a B2,F22,F35 és a kínaiaknak is van már egy gépük amik jó eséllyel pályázik a "stealth" jelzőre. Ha a Szu-57nek is összejött volna ez a képesség, akkor ugyanez a helyzet fordítva is fennállna és az is ki tudná iktatni egy ugyanilyen amerikai rendszer radarját még mielőtt azok lőhetnének.

Ráadásul ma már fejlettek az infravörös keresők, lézer távmérők és célzók, optikai eszközök, van számítási kapacitás, van GPS sőt az amcsiknál van mikrohullámú közvetlen és műholdas kommunikáció. Ma már azért egy ilyen nagy teljesítményű radar helyét jó pontossággal be lehet lőni elég messziről, alacsonyan közeledő stealth gépről indítható akár egy GPS/radiation homing kombinált vezérlésű "cirkálórakéta" és mire észreveszik már késő. Az sem segít ha kikapcsolják a sugárzást, mert egy ekkora fémkupac a másik oldalon is világít a radaron..

Az orosz rendszer a földön többlépcsős, míg a NATOnál/amcsiknál csak a Patriot van. Viszont ezeknél van egy előretolt AWACS géped, ami 10-11km magasból biztosítja a normál ( tehát nem lopakodó jellegű ) célok felderítését 400+km-ről és ezt el tudod küldeni a védendő objektumtól több száz kilométerre és a korai felderítés sokkal nagyobb előny, mint egy nagy hatótávolságú rakéta. Nem kell 200+km-es hatótávolságú légvédelmi rendszert telepítened, ha el tudod küldeni a radargépet egy vadászfedezettel akár 500km-re is és akkor máris kitoltad a védelmi határt 500km-rel.. Lehet ezért nincs az amcsiknál ilyen hatótávú légvédelmi rendszer, mert semmi szükség rá, felesleges és drága. A hadihajókon van RIM67 Standard ER, de egy hajó méretű vaskupac már száz kilométerekről virít a radaron és vannak ilyen hatótávolságú hajó elleni rakéták és robotrepülőgépek is így ott kicsit más a felállás, bár szerintem a nagyobb hatótáv ott is csak a nem manőverező, ellentevékenységet nem végző robotrepülőgépek/cirkálórakéták esetén ér valamit, a többi esetben ugyanaz mint az S400 - ma már szerintem kikerülhető.

Nem véletlenül van minden anyahajón előretolt AWACS gép, hogy még az előtt tudjanak a beérkező rakétahordozókról, mielőtt az lőtávolba kerülhetne.

A NATO esetén a több lépcsős megoldást az AWACS és a vadászgépek jelentik, szerintem a NATO és az amerikaiak is erre építenek.

Mióta elérhető a lopakodó technológia és bevethető közelségbe kerültek a kis méretű, lopakodó, fegyverhozdozó drónok azóta az ilyen rendszereknek én nem látom túl sok értelmét. Olyan esetben, ha a szembenálló fél nem valamelyik szuperhatalom akkor akkor nyilván lehet jó megoldás,de a 100 milliárdos rendszerár az nem a harmadik világnak való... :D

RAKÉTAvédelmi rendszer alatt a nukleáris csapásmérő rakéták elleni védelmet értjük. Amit kérdeztél az a LÉGvédelmi rendszer.

Nincs egységes NATO standard a minimális képességekről, sem az alkalmazott rendszerekről (mivel ilyet elég sok ország gyárt). Minden ország egyedileg oldja meg. Azzal, hogy az egymást átfedő rendszereket részben összehangolják (pl. ne legyen radarinterferencia), illetve megoldott a légvédelmi parancsnokságok közötti kommunikáció, együttműködés (értesítés), összehangolás. Az nyilvánvalóan hadititok hogy ha pl. a lengyel légtérzónában USAF AWACS dolgozik akkor annak az adatait milyen mélységig tudják fogadni, képes-e a vadászgépek rávezetése mellett akár a telepített lengyel rakétás légvédelmi ütegekkel közvetlen kommunikációra, célbevilágításra, de megérzésem szerint biztos hogy dolgoztak ki erre is protokollt.

A #2-esnek tökéletesen igaza van abban, hogy a korábban kialakított légvédelmi komplexumoknak a XXI. században elég sok gyenge pontja van. Ezeket egyébként nem is annyira repülőgépekről inkább tömegesen indított cirkálórakétákkal, vagy ma már egyre inkább drónokkal küzdik le (habár a cirkálórakéta is tekinthető drónnak - önállóan közelíti meg a célt és vezeti magát célpontra). Amikor Asszad kapott egy büntiakciót mustárgázozás miatt akkor a szír légvédelmi rendszer elég jól vizsgázott. 28 cirkálórakétát tudott elfogni. Az más kérdés, hogy az amcsik 54-et indítottak, szóval kb. 20 tonnányi robbanóanyag meg célba ért és cafatokra szedte a kijelölt célpontokat. Ugyanezt láttuk "drónósítva" az azeri-örmény konfliktusban. Egy repülőgép árához képest töredékáron beszerezhető drónok tömegét indították a telepített SZ-300-asokra és bár szorgalmasan szedegették le a drónokat, de többet indítottak mint amennyivel egy-egy rendszer egyszerre elbírt szóval meg is semmisítették őket.