Egy háborús konfliktus során a szemben álló atomhatalmaknak mekkora erejű nukleáris fegyverekre lenne szükségük az olyan világvárosok teljes elpusztítására mint Párizs, New York, Moszkva, Los Angeles, London, Peking, Tokió, stb...?

A legtöbb atomhatalomnak 500 kilo - 100 megatonnásak a robbanófejei.

Hirosimára és Nagaszakira 15-20 kilotonnás bombákat dobtak.

Tehát a legkisebbek is eltörölnek egy várost, bár kérdéses mit tekintünk elpusztításnak?

A lakosság halálát vagy a legkülsőbb külváros betonborospincéjének összeomlását?

A kettő között hatalmas a diferencia.

Talaj menti atomrobbantást harcászati célból az angolok akartak alkalmazni 70-80 as évekbe. Az volt a terv a varsói szerződés országainak határán földbe ásott időzített tölteteket helyeznek el és amikor a szovjet páncélosok már franciaország határánál kavircolnak kb felrobbannak és időt nyernek vele amíg az usa csapatai megérkeznek európába. Végül elvetették mert alig okozott volna kárt viszont fél európa civil lakossága sugárbetegségbe haldoklott volna.

[link]

A fenti alkalmazásban kiválasztod a várost, a töltet nagyságát és látod a rombolás sugarát. A stratégiai töltetek 1 Mt-sek.

Az ok amiért "csak" ekkora. Egy bizonyos mérethatár felett a töltet nagysága degresszíven arányos a földfelszíni rombolási rádiusszal, mivel az energiahozam egyre nagyobb arányú része sugárzódik ki "felfelé" a világűrbe. Az 1 Mt-s töltetnagyság az optimum aminek a nagy része még a földfelszínen fejti ki a hatást, méretben is megfelelő ahhoz hogy egy hagyományos ICBM rakéta egyszerre több töltetet is hordozni tudjon (így egy rakéta több célpontot támadhat).

Un. földfelszínen robbantják, azaz nem a töltet van a talajon, hanem az un. harmadlagos tűzgömb érinti a talajfelszínt (ez 1 Mt-s töltetnél kb. 4000 méteres magasság). Ha a talajszinten lenne a töltet, akkor kapásból az energia fele csak a talajra gyakorolna nyomást és csak "oldalazva" fejtené egy része ki a rombolást (az energiahozam nagy része nem "hasznosul"). Ha felette robbantják akkor "reflektorszerűen" beteríti az alatta lévő területet (mint amikor egy zseblámpával a földre világítasz).