Az hogy lehet, hogy Törökország, Ausztria és más országok sikerrel harcoltak az I. VH utáni békék ellen, csak a magyarok nem?

# 22

Csakhogy sem Törökországnak, sem Ausztriának nem voltak gyarmatai.

Ezek a területek teljesen más státuszúak voltak, mint a gyarmatok.

Például Ausztria birtokai ugyanúgy képviselőket küldtek lakosságuk arányában az osztrák parlamentbe, mint a német-osztrák területek, azaz Csehország, Morvaország, Szilézia, Galícia, stb. Azaz teljesen egyenjogúak voltak az osztrák tartományokkal. Ezért sem tekinthetőek gyarmatoknak.

Az osztrákok birtokainak lakói osztrák állampolgárok voltak, jogilag teljesen egyenjogúak a német-osztrákokkal.

Az igazi gyarmatok, mint a britekéi sohasem küldtek képviselőket a brit parlamentbe, bennszülött lakosságuk pedig nem volt brit állampolgár, csak másodrendű, alávetett státuszuk lehetett a britekhez képest. Ugyanez volt a helyzet a többi európai ország gyarmatai esetében.

Törökország arab birtokai elvileg szintén egyenjogúnak számítottak a török lakosságú területekkel.

Törökország nem etnikai, hanem vallási alapon, a szunnita iszlám alapján szervezett birodalmat.

A török szultán volt a kalifa, a szunnita iszlám legfőbb vallási vezetője.

Így a szunnita iszlám arabok számára a török uralom nem idegen uralmat jelentett, hanem a török szultán, mint kalifa, Mohamed próféta Allah rendelte útódának törvényes hatalmát.

Törökország nem létezett, az Oszmán Birodalom nem Törökország.

A csehek államisága pedig megszűnt a harmincéves háborúban.

# 25

Lehet Török Birodalom, a Római Birodalom is római, noha a lakosság maximum 10 %-a lehetett ténylegesen római etnikumú.

Egyébként a történészek gyakran Török Birodalomnak nevezik, a velük vívott háborúkat pedig általában magyar-török háborúknak.

A történészek 150 éves török hódoltságról beszélnek például.

# 25

Ráadásul az 1923-as békeszerződés is azonosnak nyilvánította az Oszmán Birodalmat az új, világi Törökországgal, a Török Köztársasággal.