Oroszország, USA miért ellenzi annyira Koszovó, illetve Dél-Oszétia/Krím megszállását, elcsatolását?
Tudom, hogy Szerbia hagyományosan orosz szövetséges és újabban Grúzia, Ukrajna amerikai szövetséges, de egyébként szerintem érdektelen számukra.
Koszovó NATO megszállása és elszakítása Szerbiától nem befolyásolta érdemben a geopolitikai viszonyokat. Csak egy Bács-Kiskun megye nagyságú hegyvidéki terület, többségében albánok lakta szegény vidék. Az ott állomásozó 10 ezer amerikai, szövetséges katona sem jelent nagy haderőt és különben is a környező országok Magyarország, Horvátország, Olaszország, Montenegró, Albánia, Románia, Bulgária, Görögország, Törökország NATO tagok, így amúgy is döntő az amerikai katonai jelenlét, befolyás a környéken, Koszovó szerintem már nem számít érdemben a Balkánon.
Dél-Oszétia a Kaukázusban még jelentéktelenebb terület. Ez csak Heves megye nagyságú 55 ezer, többségében oszét lakossal. Itt csak pár ezer orosz katona állomásozik és ők is csak könnyű fegyverzettel, könnyű páncélosokkal felszerelve, hasonlóan mint a koszovói NATO haderő.
A Krím-félsziget már jelentősebb terület, körülbelül Szlovénia nagyságú, népességű, de ez a terület is csak a Fekete-tenger vidékének stratégiai jelentőségű félszigete, ami hagyományosan nem amerikai érdekszféra. De egyébként ebből a szempontból az elcsatolás sem hozott komoly stratégiai fordulatot, mivel már 2014 előtt is 20 ezer orosz katona állomásozott a félsziget 4 orosz katonai bázisán és Szevasztopol volt az otthona már évtizedek, évszázadok óta az orosz Fekete-tengeri Flottának.
Ezek a területek azért sem fontosak mert nem várható innen támadás, messze vannak és nincsenek is olyan nagymértékben felfegyverezve, mint az előző hidegháború idején Törökország, Kuba, melyekre támadó nukleáris fegyvereket telepítettek a szemben álló nagyhatalmak, hogy így fenyegessék egymást. Akkor érthető volt, hogy zavarta Moszkvát, illetve Washingtont a dolog, a benyomulás, fegyverkezés a szomszédukban, de most nincs ilyenről szó.
válasza:Az elemzés kissé zavarosra (tévesre) sikerült.
Koszovót nem szállta meg senki, hanem biztosították azt, hogy elszakadhasson Szerbiától, mert Szerbia ezt nem akarta. Az ott állomásozó katonai erők összes feladata annyi, hogy megakadályozza, ha valamelyik fél bele akarna szólni a másikéba. Amúgy menj el Koszovóba, majd meglátod mennyire szegény viék számos magyar területhez képest. Csak ne ajánlgasd az itteni magyaroknak, hogy oda is mehetnének, mert rögtön indulna, aki ismeri az ottani helyzetet.
Oszétiában azért tartózkodik orosz fegyveres erő, hogy azok azt tegyék, amit az oroszok akarnak. Nem is ellenzi ezt az orosz vezetés. Csak Európa és USA. Ők is azért, hogy hagyják békén az oszétokat, persze azok se avatkozhassanak bele a másik ügyeibe.
A Krim elcsatolása közönséges rablás. Te örülnél, ha bármelyik szomszéd csak úgy elvenne tőlünk egy Szlovénia nagyságú területet? Ami pedig a stratégiai jelentőséget illeti, az, hogy kimegyünk a Földközi tengerre, kizárólag tőlünk függ, vagy egy másik országtól engedélyt kell kéni, ha ez neked semmi, akkor mi valami.
A hasonlítás hibás. Ha még figyelembe vesszük a török hozzáállást, a szíriai helyzetet is, akkor még élesebb a probléma.
Nagyon veszélyes összekeverni a normalitás biztosítását az abnormalitás biztosításával. Ennél csak az veszélyesebb, ha egy közönséges rablást, amely hatalmas lehetőéget ad a mozgásra, nem veszünk észre.
A hidegháborúval hasonlítani végképp nem lehet, mert mindig célt a céllal, eredményt az eredménnyel kell. A hidegháború fenyegetést jelentet, nem tetteket egymás ellen. A kubai válság lényegében egy válasz volt az egyensúly helyreállítására: "ha te a közelembe mész, én is azt teszem". Annak a megoldása a kölcsönös visszavonás volt, még ha nem is ugyanakkora mértékben. Itt azonban tényleges rablás volt egy addig nem létező lehetőség megszerzése érdekében.
válasza:Azért hogy borsot törjenek a riválisuk orra alá. Amelyik ország szeretné azzal szemben a másik oldal hevesen tiltakozik, hogy micsoda megcsúfolása a nemzetközi jognak.
Koszovó - nem a terület nagysága számít, hanem hogy a szerbek az ország bölcsőjének tekintik, kulturális okból ragaszkodnak hozzá. Azért támadta be a NATO hogy borsot törjön a makacsul oroszbarát Milosevics orra alá. S be is jött a lap, borult az oroszbarát rezsim (azért kellett hozzá még némi politikai machináció). Csak közben beragadtak a pozícióba és egyensúlyozniuk kell a szerb nacionalista érzésekkel, meg a korábban meghirdetett álláspontunkkal.
Krím - szintén kulturális okból is ragaszkodnak hozzá az oroszok, de még lényegesebb hogy nagyon fontos Fekete-tengeri haditengerészeti bázis. Ugyan a Földközi-tengerre kijutáshoz még ott van az "útban" Törökország és az Olaszországban állomásozó 6. US flotta, de van a Fekete-tengeren némi földgáz, potenciálisan fontos földgáz-vezetékek futnának alatta és nem utolsósorban a Fekete-tengeri medence mellett található országokkal való viszonyban sem mindegy ki az úr a Fekete-tengeren.
Dél-Oszétia - kulturális ok is, de stratégiailag (közlekedési szempontból) fontos helyen van, a Kaukázusi magas hegyek között ott vezet át hágó Grúzia felé.
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!