Fordított volna a háború menetén, ha 1945-re a németek/japánok kifejlesztettek és be is vetettek volna új csodafegyvereket?

Bocs, de a német repülőgép-hordozóknak semmi közük a csatahajókhoz, hiszen se nagy kaliberű csatahajó ágyúik, se nehéz páncelzatuk nincs, hanem tipikus repülőgép-hordozók lettek volna.

Közülük a Graf Zeppelin nagyjából el is készült.

[link]

#10 nem feltétlen értek egyet az okfejtéssel. Az egyik oldalon ugye az nem igaz, hogy nem lehetett hasadóanyaghoz jutni, elég pl a Pécs környéki lelőhelyekre gondolni illetve a pénz nagy úr (ha akartak volna, akár bányászati feltárásokat is végezhettek volna, illetve az oroszok mindig ott vannak, ha pénzért akarsz valamihez hozzájutni).

A másik, hogy nem létezett olyan, hogy "dúsítóüzem". A mosószitákat fémfúrással és kalapálással alakították ki a Manhattan tervben is.

#8 több évvel volt lemaradva a német atomprogram az amerikaihoz képest. Akkoriban még kevesebbet tudtak a nukleáris energiáról, csak elméleti alapjai voltak meg a gyakorlatba történő átültetéséhez sok-sok-sok drága és körülményes kísérlet, mérés kellett. Az amcsiknak volt rá erőforrásuk, a németeknek nem.

#10 Pécs környékén még meg sem kezdték akkoriban a bányászatot, csak jóval később '64-ben nyitották meg, rengeteg mérés, próbafúrás után (lévén hogy mélyművelésű bánya volt) ami évekig tartott.

"Dúsítóüzem" - az U235 izotóp dúsítására értettem, amit többnyire sorba kapcsolt gázcentrifugákkal végeznek. Egy nagyon költséges, drága és lassú folyamat, szintén jelentős erőforrás igénnyel. Ez totál hiányzott a németeknél.

#14 véleményem szerint a németeknek is lehetett volna rá erőforrásuk. Ugye 40-41-ről beszélünk, akkoriban nem volt még annyira a padlón a német gazdaság. Ugye a hivatalos jelentés szerint Heisenberg-ék "elszámolták" magukat a kritikus tömeg számításoknál és ezért a német kutatás túl sok uránt feltételezett egy működő bombához. Ezért nem is nagyon erőltették.

A pécsi bányát példának hoztam, hogy német felségterületen is volt anyag, csak nem foglalkoztak a kitermeléssel. Szerintem semmi akadálya nem lett volna, ha tényleg szükség lett volna rá.

"Ez totál hiányzott a németeknél"

Ahogy az amcsiknál is. Erre írtam, hogy az elején bizony fémfúrás + kalapács kombóval érték el a kívánt szitaátmérőt. Hol volt akkor még nagyüzemi dúsítás...

Érdemes elolvasni a Tréfál Feynman úr című könyv ide vonatkozó részét. Szerintem nem csak tanulságos de rettentő szórakoztató is.

Summa summarum. Nem akarom felülbírálni a történészeket de ami biztos, hogy az atomfizika nagyjai német oldalon álltak. Leleményességben és technológiában nem álltak rosszabbul, mint a szövetségesek és 40-41-ben gazdasági akadályai sem voltak egy ekkora beruházásnak. De valami miatt mégsem lett meg a csodafegyver. De tényleg nem akarok vitázni, egyrészt nem reszortom, másrészt csak agytornázom, mint műkedvelő fizikus :)

# 13

Ezt írtad: "...az oroszok mindig ott vannak, ha pénzért akarsz valamihez hozzájutni)."

Csakhogy akkor a sztálini Szovjetunióról beszélünk, nem az 1991 utáni jelcini Oroszországról, ahol minden eladó volt. Sztálin pedig kőkeményen csicskáztatta a németeket a stratégiai háborús nyersanyagszállításokkal.

Sztálin egyszerűen nem tartotta be a németekkel kötött szerződéseket, mert megtehette.

Másrészt ha nagy mennyiségű uránt akartak volna vásárolni a szovjetektől, ami akkor konkrétan semmire nem volt használható atombombán kívül, rögtön gyanút fogtak volna a ruszkik, hogy mihez is kell.

#15 Heisenberg kritikus tömeg számításában tényleg volt hiba. Bár az elején az amerikaiak is a sötétben tapogatóztak. Az anekdota szerint a kezdeti fázisban amikor Grooves rákérdezett a kritikus tömegre akkor az volt a válasz "olyan tízes nagyságrendben" tudják megmondani, amire teljesen kifakadt, hogy nem lehet fegyvert tervezni ha nem tudni havonta 3 vagy 30 vagy 0,3 bombát lehet legyártani.

Lehet lett volna elég erőforrásuk - ha azt mind a nukleáris fegyverek irányába tolják, nem a V1, V2 és egyéb fegyverek irányába is. Az amcsiknak viszont volt elég erőforrásuk rá, hogy kb. mindent is egyszerre fejlesszenek - így a nukleáris fegyverkezésre is volt pénz, paripa. Ezért lett az amcsiknak atombombája a németeknek meg nem. Mindkét oldalon kiváló koponyák voltak, de az elméleti fizikát a gyakorlatba átültetni irgalmatlan sok erőforrás kell.

Nem fegyver kérdése volt ez, főleg nem csodafegyveré.

Az a 345.000 teherautó, amit az USA szállított a Szovjetuniónak, ők még fel tudták tankolni... az döntő tényező.