A debreceni Ideiglenes Kormány 1944 decemberében alakult meg, és 45 januárjában üzent hadat a náciknak. Mivel vele párhuzamosan működött a puccsista nyilas kormány, és mindkét oldalon harcoltak magyarok, így beszélhetünk kvázi magyar polgárháborúról?

A szovjet oldalhoz kifejezetten csekély számú magyar állt át, nem volt jelentősége és a budapesti harcokban nem vetették be őket, egyrészt nem voltak megbízhatók, másrészt főleg propaganda értékük volt, amit nem akartak az oroszok elpocsékolni, harmadrészt még szervezésben voltak.

Főleg a háború után szántak nekik szerepet, illetve más egységek megadásra bírásához kellett hozzájárulniuk, harcokban szak szórványosan vettek részt, ha az elkerülhetetlen volt, ezt mutatja a csekély veszteségi listájuk is.

A polgárháború során etnikai, vallási, vagy ideológiai alapon homogén csoportok jönnek létre egy országon belül és azok irtják egymást. '44-45-ben meg "simán" csak háború volt, ahol mindkét oldal csatolt magához magyarokat is. Budai "Önkéntes" Ezred... inkább haszonlesők, kevés volt köztük az igazi komcsi, annál több az érdekből (vagy a túlélés reményében) gyorsan az erősebb oldalhoz állók, ahogy a "felszabadítás" után is hirtelen lett annyi partizán hogy a szovjetek nélkül legyőzték volna a németeket.

A #2-es nagyon jól leírta, nem aktív harcoló alakulat volt, hanem inkább rendfenntartási céllal hozták létre, meg kapcsolattartónak a megadási üzentet kézbesítendő (igaz erre a célra inkább olyan Kárpátaljai magyarokat "toboroztak" akik oroszul is beszéltek).