A háborúk (és általában a hadakozás) tényleg felgyorsítja a technológiai fejlődést, új találmányok létrehozását, vagy ez csak kényelmes kifogás az "ember kontra ember" jellegű öldöklésre?

Igazából csak akkor gyorsítja fel, ha verseny van.

Ha megnézed most, mióta közösek az orosz és amerikai űrprogramok, azóta nagyon lelassult a fejlődés ezen a téren.

Amikor űrverseny volt, akkor nagyobb léptekkel haladtak előre.

Ha tudományosabb választ szeretnél, erre még nincs pontos válasz. Több meglátás van. Egyik oldalról az, ami itt korábban elhangzott, hogy felgyorsítja, ahogy a 2. vh-rú és a hidegháború idejében egy csomó nagy technológiai újdonság védelmi célú kutatás-fejlesztésnek köszönhetően jelent meg (pl. lézer, internet, műholdak stb.) Erre meg van az ellenválasz, hogyha nem védelmi kutatásba tolták volna a gazdasági erőforrásokat, akkor ugyanúgy megjelent volna egy csomó új technológia (de nem pontosan ezek), tehát mindössze annyi történt, hogy a nagy védelmi kutatási kiadások torzították a technológiai fejlődést egy meghatározott irányba, amely eltér attól a technológiai fejlődéstől, ami meg békeidőszakban történt volna.

Harmadik észrevétel (ez főként tőlem), hogy viszont a kockázatosabb (gazdaságilag nem biztos hogy megtérül) de nagy áttöréssel kecsegtető technológiai újítások, általában a kapitalista piaci rendszerben nehezebben történnek meg a magánszférában, hiszen iszonyat pénzek kellenek hozzá, és ahogy írtam időigényesek, kockázatosak. Ezért a cégek nem igazán motiváltak, hogy ilyenekbe belelépjenek. Ezért van olyan vélemény (Mazzucato), hogy az ilyen dolgok, csak állami berkekben fognak végbemenni. És természetesen az állam hatalmas kutatási-fejlesztési kiadásokkal operálni, igazándiból csak védelmi célokra tud (politikailag képes elfogadtatni ezt a költekezést), ha egyben valami biztonsági fenyegetéssel néz szembe.

Aki úgy képzeli, hogy a háború (vagy bármi más) eldönt valamit, és ez abszolút (például "felgyorsít"), az nem ismeri sem a természetet sem az életet.

A háború egyes helyzetekben gyorsít bizonyos technikai fejlesztést, más helyzetekben hátráltat. Egyidejűleg annyi kárt okoz, hogy összességében rendkívüli mértékben hátráltat. Ha belegondolok, Magyarország 1945 tavaszára romokban állt. Három év kellett, míg valamennyire eltüntették a romokat. De még 30 év után is számos házon látszottak a nyomai. És mennyi új dolgot lehetett volnae három év alatt alkotni. Na az máig hiányzik.

Talán a legjobb példa erre az USA hadserege a 2. VH előtt.

Amerika honatyái sajnálták a pénzt a fegyverkezésre, nem is volt rendes hadseregük és úgy vélték, nincs is rájuk szükségük.

A Szárazföldi haderő néhány szétszórt hadosztályból állt, talán százezer emberük ha lehetett, a tüzérségnek csak a váza volt meg, több tábornoka volt, mint közlegénye, a légierő kicsi volt és elavult gépekkel rendelkeztek, a polgári repülésben, a mezőgazdaságban és a showbizniszben sokkal több pilóta volt, jobb gépekkel, mint a hadseregben.

Egyedül a haditengerészet volt jelentős, lényegében a tengerészgyalogosok voltak azonnal bevethetők és a flotta is komoly méretű volt, bár a sok öreg hajó rontotta a hatásfokot és jócskán elmaradtak a brit és a japán flottától.

A fegyverzeteket ismerték, a tervek megvoltak és prototípusokat csináltattak is, de ritkán és lassan cserélték ki a fegyverarzenált, így a legelső besorozottak idejétmúlt, korszerűtlen fegyverekkel lettek felszerelve, de szinte azonnal megindult a modernizálás, ahogy a háború kitört és elképesztő gyorsasággal, hihetetlen mennyiségű és egyre jobb hadianyagot gyártottak, amivel ellátták a szövetségeseiket, beleértve az oroszokat is.

Nem csak a fegyverek fejlődtek, hanem a gépjárművek, a hajók és a repülők is, békeidőben elképzelhetetlen gyorsasággal és ha idevesszük az atombomba kifejlesztését is, akkor bizton állíthatjuk hogy semmi sem drága ilyenkor, a háború megnyerése annyira fontos, hogy minden technikai újítást támogatnak és finanszíroznak, ami eredményt ígér.

A kezdeti német haditechnikai fölény is részben azért lett semmivé, mert Hitler a franciaországi hadjárat megnyerése után azokat a fejlesztéseket nem finanszírozta tovább, amelyek fél évnél későbbre ígértek eredményt és ez később megbosszulta magát, mert a háborút még nem nyerték meg és az ellenfelek meg beleadtak apait, anyait, a német fejlesztések meg jelentős késést szenvedtek, holott korábban előnyben voltak, mert korábban kezdtek készülni a háborúra.

Az emberekkel, vagy inkább a háborúval szinte minden kapcsolatos lehet, a hírközléstől, az élelmezésig, az öltözködés, a ruhaanyagok, a műanyagok kifejlesztése, de vehetjük a hatékonyabb gyártási módozatokat is, a nagyobb sorozatgyártást például. Ide tartozhat akár a komputerek kifejlesztésének igénye, vagy a számjegy vezérlésű szerszámgépek fejlesztésének a kezdete, amikor egy dugós táblán lehetett változtatható kóddal vezérelni szerszámgépeket.

Csak 42 nyara és 43 nyara közötti egy évben az USA közel félmillió gépjárművet szállított az oroszoknak, amivel azok logisztikai gondjait meg is oldották, ráadásul hitelbe és ezek masszív katonai járművek voltak, megbízhatóak és működőképesek.

Azt kell mondani, a két világháború hihetetlen technológiai fejlődéssel járt, bár természetesen az is igaz, hogy hatalmas pusztítás is történt általuk, de ez két különböző dolog, hiszen lényegében pont az volt a cél, hogy minél nagyobb rombolóerőre tegyenek szert és a saját hadseregük erősebb, hatékonyabb legyen, mint az ellenségé, a saját katonáik harcképesebbek és ehhez még a táplálékok, vagy a gyógyszerek, vitaminok gyorsabb és szélesebb körű kifejlesztése is hozzájárult, új alapot adva később a civil életben is a háború elmúltával a mindennapi életben, mivel a technikai fejlődés ott is gyökeret eresztett.