Manapság a háborúkban a győztesek miért nem vesznek el területeket a vesztes államoktól, mint régen?
A korábbi évszázadokban, évezredekben ez volt a bevett gyakorlat.
A második világháború óta ez ritka, csak néhány példa volt:
-1962-ben Kína megszerzi a számára stratégiai fontosságú Aksai Chint Indiától (ez köti össze Tibetet és Hszincsiangot).
-1967-es háborúban Izrael elveszi a vízellátási, tüzérségi szempontból fontos Golán-fennsíkot Szíriától
-2014-ben Oroszország visszaveszi a Krím-félszigetet Ukrajnától, mely a fekete-tengeri orosz flotta bázisa
De ezek is csak de facto területveszteségek a vesztes háború, fegyveres konfliktus után, a legyőzöttek máig nem ismerték el a területek elvesztését, kérik vissza az elcsatolt területeket (míg például régebben Magyarország a vesztes háborúk után 1920-ban, 1947-ben hivatalos szerződésben elfogadta az új határokat, nincsenek területi igényei a jóval nagyobb, fájóbb veszteségek ellenére).
Aztán volt néhány példa, amikor polgárháborús konfliktusba avatkozott be egy nagyhatalom és a háborúban legyőzött féltől területet választott le erővel, de nem magának, nem annektálták a megszállt, felszabadított területet:
- India 1971-ben leválasztja Kelet-Pakisztánt a vesztes Pakisztántól
- USA, NATO 1999-ben győz és elszakítja Koszovót Szerbiától
- Oroszország 2008-ben Dél-Oszétiából csinál független államot Grúzia legyőzése után
De ezek sem olyan egyértelmű országcsonkítások. Szerbia, Grúzia sem ismeri el a korábbi autonóm területeik elvesztését, követelik vissza. A nemzetközösség is megosztott, vitatott Koszovó, Dél-Oszétia, Abházia státusza. Kivételt képez Pakisztán, mely a katonai, diplomáciai vereség után végleg lemondott Kelet-Pakisztánról, megbékélt a kisebb területtel és elismerte Bangladest függetlennek.
De aztán ott van például Afganisztán, Vietnam, Grenada, Panama, Irak, Líbia, Szíria, melyek elszenvedték az orosz/kínai/amerikai/brit/francia/török agressziót, intervenciót, inváziót az utóbbi évtizedekben, mégsem csatoltak el területeket tőlük, nem módosultak az országhatárok, területi státusz helyzetek, nem léptek fel ilyen igényekkel az erősebb nagyhatalmak, pedig felmerülhetett volna valamilyen átszabás.
Mert ha a lakosság nem támogatja akkor megszállók lesznek és a rendfenntartásra, a terület konszolidálására erőket kell lekötni. A krími és az észak-oszét területeken orosz többségű a lakosság.
Ha nincs a területen olyan stratégiai érték (támaszpont, nyersanyag, kulcsfontosságú vízbázis stb.) amit minden áron biztostani kell akkor nem éri meg annektálni. Nem a terület a cél, hanem a stratégiai nyereség = gazdasági haszon. Mi a jobb, megszállni és harcolni a partizánokkal, vagy a békediktátumban gazdasági-politikai alkukat kicsikarni? Pl. nem kell a terület, de az összes kőolajkutat innentől a győztes ország vállalatai fogják üzemeltetni, abból a hasznot húzni (a helyi munkaerővel dolgoztatva). Na melyik a nagyobb business?
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!