Mennyi az esélye annak, hogy egy II. VH bomba gyújtószerkezete 75 év rozsdásodás után még működik?

A Szovjetunió elleni német támadás után, 1941. június 26-án a Budapest-Rahó-Kőrösmező között közlekedő gyorsvonatot Tiszaborkút magasságában, néhány kilométerre a szovjet határtól, három szovjet vadászgép géppuskázta. A szemtanúk szerint I–16-os „Rata" típusú gépek voltak a támadók. Valamivel később szintén három, egyelőre nem azonosított bombázó Kassára dobott bombákat. 1942. szeptember 4-éről 5-ére, majd 9-éről 10-ére virradó éjszaka érte Budapestet az első légitámadás; szovjet távolsági bombázó gépek támadták a fővárost.[1]

.

Ezeknek a légi incidenseknek a jelentősége azonban eltörpül az 1944-es tömeges, nagyrészt az amerikai légierő által végrehajtott stratégiai bombázásokhoz(wd) képest.[1]

.

A szovjet hadászati légierő a háborúban nem játszott jelentős szerepet. A harcászati légierő tevékenysége viszont szorosan kapcsolódott a szárazföldi csapatok harcához.

.

A szovjet hadműveleti bombázó kötelékek – főleg a kölcsönbérleti szerződés keretében szállított amerikai gyártmányú közepes bombázó gépek csak 1944. szeptember közepétől kapcsolódtak be nagy erejű éjszakai bombatámadásaikkal a magyarországi célok rombolásába.

.

A meghatározó légi támadó erő azonban mindvégig az amerikai hadászati légierő maradt.[2]