A briteket a 18. században mivel vették rá az önkéntes katonai szolgálatra?

Nem csak a briteknél, de abban az időben kb egész Európában az alábbi alapon ment a gyalogos katonák toborzása:

- folyamatos önkéntes toborzás, mindig volt olyan szegény, akinek még a hadseregben is jobb volt

- ha az előbbi nem volt elég, akkor következtek a csúnyább taktikák, pl. elítélt bűnözök sorozása, hamis vádakkal elítélt bűnözök sorozása, részegek levadászása a kocsmákban, és aláíratni velük a szerződet, és ez folytatódik egészen a kvázi ember rablásig.

Ha egyszer már bent voltak a seregben, nem volt menekvés a szolgálati idő végéig. A szökött katonára mindenhol halálbüntetés várt. A katonákat pedig kiképezték, hogy fegyelmezetten harcoljanak. Tudták, hogy ha megfutamodnak, akkor parancsmegtagadásért akár halálbüntetés is várhat rájuk. És nem volt ismeretlen a tizedelés, mint ókori római büntetés, azaz a megfutamodó szakaszt kollektívan is büntethették véletlenszerűen kiválasztott minden tizedik ember kivégzésével. A franciák egy alkalommal még az első világháborúban is éltek ezzel a büntetéssel.

Kérdező, te a mai társadalomban élő ember öntudatát képzeled az akkori világba. Egyszerűen akkor még alapvetés volt, hogy vannak emberek, akiknek joga van a te életedről rendelkeznie, csak mert ő a király, a földesúr, a hadvezér. Egyszerűen az emberek abba születtek bele, hogy van aki dönthet helyettük az életükről és a parancsát követni kell. Ráadásul meg is tapasztalták, hiszen gyerekkoruktól a családfő volt a szentség, az volt amit ő mondott, kijelölhette kivel házasodhat, hol élhet a gyereke. Ott volt a pap, aki döntött arról, hogy a bűne megbocsátást kaphat-e vagy elkárhozik a lelke majd a túlvilágon. A királya, ura, aki beszedte az adókat stb.

Ahogy már írták, a világon mindenhol így sorozták az egyszerű katonákat - leitatták, becsapták, zsoldot ígértek, ami több volt mint a semmi, amije neki addig volt. A seregben meg nincs olyan, hogy nem csinálja. A parancs az parancs, aki megtagadja az megbüntetik, éles helyzetbe le is lövik azonnal.

Ma sincs ez másképpen a seregben, annyi változott, hogy már könnyebben dönthet úgy egy katona, hogy nem csinálja tovább. De ha megtagadja a parancsot, azért most is nagyon súlyos büntetés jár.

Az első világháborúban mivel vették rá az embereket hogy bent üljenek a lövészárkok poklában, vagy a II-ban, vagy bármelyikben? A #2-es nagyon jól leírta, pénzzel, lehetőség csábításával (a szegényeket), kényszerrel.

Ha meg már bent vagy a seregben, akkor belédnevelik a parancsot végre kell hajtani (erről IS szól a kiképzés, fegyelemre, parancskövetésre nevelésről), illetve szigorú büntetéssel - akkoriban ha kellett akkor halálbüntetéssel a megfutamodókra, szökevékenyre, parancsmegtagadókra (a legnagyobb vétek a mai napig minden seregben).

Nálunk sem volt igaz. Szerinted az osztrák birodalomban hogyan egészítették ki a seregek emberigényét, akkor amikor még hivatalosan nem volt kötelező katonai szolgálat?

Voltak toborzók akik járták a vidéket és sok szépet mondtak meg ingyen piát osztottak a nyomorult jobbágylegényeknek.

Wikipedia cikk mindent elmond:

[link]

(ha nem tudsz angolul, akkor google fordítózd)

Leírja, hogy a teljes ellátáson felül közkatona zsoldja is annyi volt mint egy munkásé. Teljes ellátás részeként kaptak naponta pl. 80 deka marhahúst, 2,5 liter sört, 1,5 dl rumot. Szerették az elegáns ruhájukat, nem is nekik kellett mosni, hanem az un. tábor követő nőknek, 100 katonára 17 ilyen jutott, őket is a hadsereg alkalmazta, sok volt köztük katonák felesége.

Olyan meg nem volt hogy katona nem engedelmeskedik, mert aki nem engedelmeskedett azt agyonlőtték. Aki kisebb kihágást követett el, azt kétoldali sorfal végigbotozta.

"Ahogy a videóban is látszik, gyakorlatilag nekisétáltatták őket az ellenséges sortűznek."

Kedves kérdező! A 18. században a egészen francia forradalmi háborúkig vonalharcászat folyt. Viszont a lövészvonalak nem voltak túl hatékonyak, ugyanis a korabeli, huzagolatlan puskákkal nem lehetett célzott lövést leadni, valamit a lőtávolságuk és a tűzgyorsaságuk is kicsi. Így az, hogy a linkelt filmen a britek nekivezették a saját vonalukat az amerikai sortüzeknek nem jelentett öngyilkosságot a puskák, így a sortüzek igen alacsony hatékonysága miatt. Ráadásul a filmben később, ahogy közelebb érnek a brit vonalak is pusztító sortüzeket adtak le.

Ekkoriban a gyalogsági szuronyroham, a szuronyharc a valóságban sokkal hatékonyabbnak bizonyult, mint a sortüzek. Ezért tértek át a francia forradalmi háborúk során a vonalharcászatról a gyalogság zárt, zászlóaljoszlopokban végrehajtott szuronyrohamaira, amelyet előrevetett könnyűgyalogság és huzagolt puskával felszerelt mesterlövészek készítetek elő és támogattak.

A 18. században egy hivatásos katona jobban, magasabb életszínvonalon élt, mint egy vidéki paraszt. Márpedig a közkatonákat elsősorban a parasztságból toborozták, sorozták.