Az orosz légvédelmi rendszerek miért nem tudnak hatékonyan küzdeni a török, izraeli drónok ellen?

A tárgyilagos megítéléshez fontos látni, hogy Szíriában(1982), Irakban(1991) és Jugoszláviában(1999) nem a szovjet-orosz "A" meg az amerikai "A" kategória került szembe egymással, hanem a szovjet-orosz "B és C" az amerikai és nyugati "A"-val. Így nem csoda a végeredmény. A két utóbbi esetet érintő különösen súlyos probléma volt, hogy az NDK átalakulása miatt 1989-90-ben az amerikai szakértők mélyebben megismerték/kipróbálták a Fulcrum elektronikáját, fő képességeit. Ez hatást gyakorolt a légiharcokra...

A példaként felhozott harcoló felek védelmi oldala nem a legkorszerűbb fegyverzetet kezeli. Azt meg érdemes elfelejteni, hogy van a világon olyan "tuti" rendszer, amelyiken nem csusszanhat át bármi is, - gyártótól függetlenül, - elég csak egyetlen egy fegyverrel többet indítani azonos célpontra, mint amennyi a rendszer védelmi kapacitása, de ott van az elektronikai harc lehetősége is, amikor a távvezérlés képességét iktatják ki. A drón nincs kanóccal oda csomózva a kezelőjéhez és kell egy vezeték nélküli megoldás, amivel kommunikál. Na, ezt is meg lehet csípni megfelelő eszközzel és ha ezt össze kombinálod mondjuk egy Pancir-2-essel, akkor az azért már nem olyan "töketlen" megoldás. Ellenben ami nincs, azt nem lehet bevetni.

12+ Azt meg már szerintem a valóságtól erősen elrugaszkodott dolognak fogják fel sokan, de az elvi lehetősége adott annak is, hogy olyan eszközzel szereljenek fel aktív, terepen operáló fegyverzeteket, amely a megjelölő forrást az irányító forrásra "tükrözi" vagy nemes egyszerűséggel "elnyeli", ill. több pontra tovább szórja.

Talán mert ezek a legmodernebb török drónok, a szír és örmény hadsereg pedig elavult orosz technológiával rendelkezik.