Egy közelharc (csata) körülbelül mennyi idő alatt zajlott le a második világháborúban?

közelharc vagy csata?

Mert szerintem nagyon nem ugyan az a kettő.

Filmekben elég sokféle harc szokott lenni.

Hogy mi mennyi ideig tart, az pedig elég soktényezős dolog. Kik, milyen fegyverekkel, hányan, milyen terepen, milyen körülmények között, stb harcoltak.

Mikor hogy, a harchelyzettől függött.

A hídfőharcok nagyon elnyúltak és az olyan támadások visszaverése is, amit sikeresen meg lehetett oldani, ugyanis az oroszok ritkán adták fel egyetlen támadás után, ha komoly ellenállásba ütköztek, ők győzték emberrel a meg-megújuló rohamokat.

[link]

Sok város többször is gazdát cserélt, a német támadást orosz követte, azt meg megint a német és a már győztesnek látszó erőfeszítéseket az ellenfél ellenlökése semmivé tette.

Harkov, Rostov városok ilyenek voltak, meg természetesen Sztálingrád, de egy szinte állandósult öldöklésnek volt tanúja Velikaja Luki helység, ugyanis ez egy fontos vasúti csomópont volt és aki ezt birtokolta, az mindenhonnan szállíthatott embert, fegyvert, lőszert és üzemanyagot mindenhová, így ott hónapokig folyamatos volt a fegyverdörgés és mindent rommá lőttek, kivéve a vasúti berendezéseket, amikben alig esett kár, hiszen arra még a kivonulók is vigyáztak, mert szándékukban állt mindent visszafoglalni és meg is tették, csakhogy újra elvesztették.

A háború elején a németek legázolták a szovjet csapatok jelentős részét, az ilyen rohamok többnyire tényleg viszonylag rövid ideig tartottak, de a katlanba zárt egységek már szinte napokig tartó folyamatos támadásokkal nézhettek szembe.

Később változatosabb volt a harc, majd a végén a németek menekültek az orosz rohamok következtében, ám itt is a támadók feltartóztatására kivezényelt egységek jól kiépített állásokban sokáig visszaverhették az ellenséget, hogy közben a fő erők visszavonulhassanak, ezeket az ellenállási gócokat sokszor csak nehézfegyverek koncentrálásával lehetett felszámolni, de azok odaszállítása időbe tellett.

Az afrikai fronton El-Alameinnél az Afrika Korpsot megállító Montgomery a többszörös túlerő birtokában kidolgoztatta a 'supercharge' hadműveletet, amelynek pont az volt a lényege, hogy állandó, folyamatos nyomással fárasszák ki a németeket, amit ráadásul egyre fokoztak. A brit erőket időnként kivonták a küzdelemből, de helyettük másokat vetettek harcba, ám a német-olasz csapatok sokáig állták a sarat, olyannyira, hogy a brit félnél sokan már idegesen vereséggel számoltak, így még Churchill is a helyszínre sietett, ám végül a taktika meghozta az eredményt, a tengelycsapatok összeroppanását a betegszabadságról visszaérkező Rommel sem tudta megakadályozni.

Voltak rövid ütközetek és napokig, sőt hetekig is elhúzódó csaták, amiket kétségbeesett erőfeszítésekkel vívtak és patakokban ömlött a kiontott vér.