Ha a 2-ik világháborúban csak a németek meg az amerikaiak csaptak volna össze, ki nyert volna?

#10essel teljesen egyet értek, plusz még annyi, hogy a német tengeralattjárók méginkább megnehezítették volna az amerikaiak dolgát. Gyakorlatilag lehetetlen lett volna mindkét országnak komolyabb kárt tenni a másikban anélkül, hogy jelentős erőforrásokat áldoztak volna.

Japán ellen azért tudott az USA eredményesen harcolni, mert az információ szerzés lehetővé tette, mert jobb felszereltségük volt, és mert szigetként könnyen meghatározható célpontokat tudtak támadni.

Ha valaki bármelyik oldalnak passzívan nyújtott volna segítséget, biztos vagyok benne, hogy ahhoz a kormányhoz nagyon gyorsan befut a hadüzenet, vagy legalábbis felszólítás.

Amerika gazdasági ereje többszöröse volt Németországénak, de potenciális szövetségeseiben sem volt hiány.

A harmincas évek végén három kiengesztelhetetlen rezsim gátolták egymás hatalmi kibontakozását: a liberális kapitalista angolszász világ; a sztalini bolsevizmus; és a nemzeti társadalmak. Hogy az egyiket kiküszöböljék, a másik kettőnek szövetségre kellett lépnie, bármilyen ellenséges viszonyban is álltak egymással!

Bár Hitler nagyobb „életteret” kívánt kierőszakolni Németországnak, a másik két fél az egész földkerekség meghódítására tendált. (Világ proletárjai egyesüljetek – Globális világrend.) Európa illetve legerősebb hatalma, mely abban az időben épp Németország akadály volt távolabbi céljaik megvalósításában.

Többen irjak, hogy Amerika ipari orias leven lenyomta volna Nemetorszagot, de ez szerintem nem igaz. Az USA hadiipara a 2. vilaghaboru kitörese miatt kezdett el irtozatos gyorsasaggal fejlödni, ezert is remenykedett Japan a gyors gyözelemben, mert egy elhuzodo haburaban eselye sem volt, hiaba voltak akkor meg gyarmatai.

A kerdesre, hogy mi lett volna, ha ... nehez valaszolni, mert ha Nemetorszagnak az lett volna a celja, hogy az USA-t legyözze, akkor a tavolsag miatt mashogy fegyverkezett volna. Egyebkent Nemetorszag is a gyors gyözelemben bizott a villamhaboru reven, es az USA nem lett volna lenyeges tenyezö ebböl a szempontbol, ha Nemetorszagnak sikerül Europaban minden ellenseget kiiktatnia. Ekkor Amerika mar nem lett volna kepes Europat "felszabaditani".

Ha Nemetorszag az USA elleni haborura keszült volna figyelmen kivül hagyva annak szövetsegeseit Europaban, akkor szerintem az egy halva született terv lett volna, szoval a kerdest inkabb csak teoretikusan lehet ertelmezni figyelmen kivül hagyva a többi orszag reszvetelet egy ilyen haboruban.

Meg tengeralattjarokkal sem tudta volna egyik fel sem egyszerüen elerni a masikat, csak üzemanyagutanpotlas biztositasaval, amit vagy hajokkal kellett volna biztositani, vagy a nemeteknek voltak specialis utanpotlo tengeralattjaroik (azt hiszem fejös tehennek beceztek öket), es abbol jo sokra lett volna szükseg. Szerintem par darabnal többet nem is epitettek belöle.

A meglepetes erejet csak tengeralattjaro invazioval tudta volna Nemetorszag biztositani, es azoknak is strategiai szerepük kellett volna hogy legyen az utanpotlasi vonalak vizi biztositasaban. Repülökkel Nemetorszag megközeliteni sem tudta volna az USA-t, repülögephordozokat kellett volna epitenie, ami költseges es feltünö lett volna. Repülöfedezet nelkül Nemetorszagnak is hasonloan kellett volna tamadnia, mint Japannak, lehetöleg feltünes nelkül, kiszamithatatlanul. Annak idejen a felderites meg nem volt olyan fejlett, sok mult volna a szerencsen.

De ha a nemet szarazföldi hadigepezet atjutott volna az USA-ba, olyan gyorsan borult volna naci szinekbe az orszag, mint barmelyik europai orszag, amit Nemetorszag a blitzkrieggel eltaposott, es az USA is jo gyorsan kapitulalt volna. Szoval az USA vagy megallitotta volna a nacikat egy vizi hadszinteren, vagy eselye sem lett volna ellenallni. Ez az en velemenyem.

A német fegyverek minőségükben, technikai szintjükben számos esetben lepipálták az amerikait ez tény (az oroszról nem is beszélve). Viszont a mennyiség is számít - ld. pont az orosz példát, hiába volt 1:8 a tigris és a T34 kilövési aránya amíg a németek 1 tankot gyártottak addig az oroszok 20-at a kilőtt 8 helyébe.

Márpedig mennyiségben az USA többszörös fölényben volt és van is (a katonai büdzséje több mint az azt követő x országé együttvéve!).

Egyébként mivel nem voltak határosak egymással max. a tengeren háborúztak volna meg a kőolajért, nyersanyagokért más országok területén - azt meg az USA nyeri mert több erőt tud odaszállítani. A 2 vh kezdetén 2 anyahajójuk volt a végére 18, ha átállítják a termelést - költői túlzással - több tankot gyártottak volna mint a németek kerékpárt.

Németek még egy kicsit elidőztek volna, a Von Braun féle megoldásokkal már atomot lőttek volna ki rakétákkal.

Most karattyolhatnánk mi is németül. Már ha élnénk.

"Japán lényegesen erősebb volt Németországnál.

1. Több emberük volt, mint a németeknek.

2. Kiterjedt gyarmatbirodalmuk, nyersanyagforrásaik.

3. Erős hadiflottájuk repülőgép-anyahajókkal."

Ez nem fedi a valóságot, Németország messze erősebb katonai hatalom volt a II. világháborúban, mint Japán.

A szövetségesek a „Hitler first” stratégia jegyében tudatosan a legerősebb ellenfélre, Németországra koncentrálták az erőforrásaikat, a gyengébb Japán várhatott.

Japán szárazföldön és légierőben sokkal gyengébb volt a németeknél, jóval kisebb létszámú haderőt is vetett be a II. világháborúban, mint Németország. Japán egyedül haditengerészet terén múlta felül a németeket. A képet még jobban rontja Japán szempontjából, hogy szemben a korszerű német szárazföldi nehézfegyverzettel, a japán tankok és ágyúk teljesen elavultnak számítottak a II. világháborúban. A japán légierő kisebb mérete mellett szintén nem érte el a német Luftwaffe általános technikai színvonalát.

Nézzük a számokat!

A német szárazföldi hadsereg (Heer), 13, millió katonából állt a II. világháborúban.

A Luftwaffe, a német légierő 3,4 millió főből állt.

A teljes német Wehrmacht (hadsereg, légierő és a haditengerészet) 18 millió katonát állított ki a II. világháborúban.

Japán csak 7,4 millió embert mozgósított a II. világháborúra, Japán Császári Hadsereg 6,1 millió fős volt, benne a nem önálló szárazföldi légierővel, A japán haditengerészet további 1,3 millió katonát jelentett.

Nehézfegyverzet:

Németország - tankok és önjáró lövegek: 67 429 db és 49 777 páncélozott jármű

Japán - tankok és önjáró lövegek: 4524 db (kizárólag elavult könnyűharckocsik)

Németország - ágyúk: 73 484 db

Japán - ágyúk: 13 350 db (döntően elavult könnyű lövegek)

Légierő:

Németország - vadászgépek: 57 653 db

Japán - vadászgépek: 33 405 db

Németország - bombázó: 28 577 db

Japán - bombázó: 11 943 db

Az sem fedi a valóságot, hogy Amerika egyedül harcolt volna Japán ellen, hiszen az akkor a Brit birodalomhoz tartozó Brit India 2,4 millió, Ausztrália 680 ezer, Új-Zéland pedig 150 ezer katonát mozgósított, elsősorban Japán ellen. A közel 5 milliós kínai nacionalista és kommunista haderőről nem is beszélve.

Japán nemzeti jövedelme és ipari termelése is jóval alacsonyabb volt Németországénál a II. világháborúban.

(Forrás: The Times atlasz második világháború és [link]