Miért nem jellemző a politikai jellegű erőszak a rendszerváltás utáni magyar társadalomra?

Mondjuk úgy, hogy a magyarok rettenetesen konformisták ehhez.

Ezzel nincs is semmi baj, csak amikor már a sokadik százmilliárdos lopásról hallanak és csak legyintenek rá, mert levest kell főzni és ki kell porszívózni a szőnyegeket, akkor ott már baj van.

Ezek elhitték, hogy le tudják váltani a Fideszt. Vagy ennyire hülyék, vagy pontosan leszarják az egészet.

Marinénit meg nehezen tudom elképzelni, hogy bombát hegeszt a pincében.

Sok mindent keversz össze.

A politikai erőszak és a terrortámadás két külön dolog. Politikai erőszakot a hatalom követ el, más nem tud. És nálunk el is követi bőven és rendszeresen. Ha például megakadályozzák, hogy hivatalosan beadj egy dokumentumot monjuk a választási bizottsághoz, az politikai erőszak. De az is az, ha beadod és elszabotálják.

Terrorcselekményeket követhet el a hatalom is, ez véres diktatúrákban jellemző, ami a világháború óta Európában nem létezik. Egyes csoportosulások is követhetnek el ilyent, jellemzően jól szervezett kisebbségek (ETA, IRA). Ennek általában korábbi elnyomás az előzménye, és mindig függetlenségi követelésekkel kapcsolatos. Magyarországon erre egyszerűen nincs alap. Az említett szervezetek sem ténykednek mára, IRA nem is létezik.

Politkai problémák esetén egyszerűen nincs hagyománya az embereknél (sehol errefelé) a terrornak, mégpedig azért nincs, mert általában azonos nagyságrendű dolgok képesek csak kikristályosodni szervezetté (magányos akciókat nem tekintünk terrornak, az közönséges brutális bűnözés). A bármilyen pofázás nem tartozik a terrorcselekmények kategóriájába, és tévedés ilyen esetek létezésére hivatkozni Európában.