Mik a jóléti állam problémái/ negatív jellemzői?

Szerintem nem a jólét a probléma, nem is biztos, hogy egy jóléti államban jólét van.

A probléma ott van a jóléti államban, hogy az emberek mindent az államra hagynak, nemtörődömök lesznek maguk és egymás iránt. végülis ott van az egészségügyi ellátás, ha beteg leszek, még új tüdőt is kapok, hiába tettem saját magam tönkre a sajátomat a dohányzással. Nem kell utódokról sem gondoskodnom, majd eltart a társadalom öregen. Stb.

Vagy nem kell a szomszéd nehéz helyzetével törődnöm, van rá állami szerv, hogy törődjön vele. ha meghal az egyik rokonom, nem kell a gyerekeiket a nagy családnak közösen befogadni, hiszen arra van az állam. Sőt, arra szedik be az adót rá, naná, hogy akkor én magam egyáltalán nem fogok törődni velük. és még a lelkiismeretemet is elaltathatom, hogy minden rendben van, ugye.

At egyén felelősségvállalását teszi fölöslegessé, az állami gondoskodás miatt.

Az, hogy Orbán hívei butaságokat írnak róluk. Lásd a fenti két válaszolót. :D Bár ez nekik valójában nem olyan nagy probléma történetesen leszarják.

A jóléti állammal kapcsolatosan számos tévhit van, amiket érdemes eloszlatni.

A skandináv országokban a jóléti állam nem úgy alakult ki, hogy hú de gazdagok voltak, és abból finanszírozták a jóléti állam osztogatós kiadásait, sőt. Eleinte még szegények voltak, és az 1920-as évek körül náluk volt a legtöbb sztrájk miatti munkakiesés egész Európában, sőt, talán a Földön is. Náluk ekkoriban négyszer annyi volt, mint máshol, később viszont ez a trend alaposan megváltozott, már szinte alig van, és ezt nem úgy érték el, hogy törvényileg szinte ellehetetlenítették, ahogy nálunk.

A '20-as években a sztrájk miatt jött létre a munkáltatókkal egy átfogó megegyezés, ami nagy mértékben a nagyon elterjedt és erős szakszervezeteknek volt köszönhető. Ez a megegyezés azonban a munkáltatóknak is a hasznára vált, mert a nyereségből pl. a munkavállalók is részesedtek, így érdekeltek voltak a hatékony termelésben. Ebben a részben még csak nem is kellett az állam közbenjárása, megoldották a munkáltatók és a munkavállalók egymás között. A munkáltatónak azért is jó volt, mert amikor valami válság volt, akkor is kitartott a munkavállalók bizalma, lojálisak voltak, és ugyanolyan keményen dolgoztak, míg máshol a bajt sztrájkokkal tetézték.

Az erős középosztálynak köszönhetően a társadalmi tudatosság nagyon megerősödött, így a demokráciára nagy hatással volt, és a politika jó irányba fejlődött., az oktatásügy és az egészségügy stb.

Téves és nehezen értelmezhető az a megközelítés, hogy azért születik náluk kevesebb gyerek, mert szeretnék kiélvezni az életet. Sok gyerek nem azért születik, mert mások nem szeretnék kiélvezni az életet, hanem azért, mert nincs meg a kultúrájuk, lehetőségük a védekezésre. A skandináv országokban nem igazán okoz gondot a társadalmi elöregedés, és az elvándorlás veszélye sincs jelen, ahogy nálunk, ami gyakorlatilag gyorsítja a magyar társadalom elöregedését.

Náluk valóban családbarát politika van, nem úgy, mint nálunk, amiről csak beszélnek, de valójában egészen más a helyzet, hiszen nagyon rég ennyi gyermekszegénység, gyenge oktatás, nem volt, csak a néhányaknak aránytalanul kedvező családi adókedvezmény, és a szintén keveseknek kedvező, míg másoknak kifejezetten ártó CSOK.

Míg a jövőkép nálunk fenntarthatatlan, alig van pozitív jövőképe a gyermekeknek, addig ez a jóléti skandináv országokra ez nem mondható el.

Nálunk a gyerekeknek 3 generációt kell eltartani: magukat, gyermeküket, és szüleiket, mert a nyugdíjrendszer - amire a Fidesz azt mondta, hogy megvédik, épp tönkretették, és míg korábban az volt az alkotmányban, hogy az államnak kötelessége nyugdíjat biztosítani az egészségügyi ellátással együtt, az alaptörvényből mindkettőt törölték, és úgy módosították, hogy a gyereknek kötelessége gondoskodni a szülőről. Ez a környezet megnehezíti a felelős gyerekvállalást.

Ilyen állítás előtt érdemes lenne összehasonlítani a magyar statisztikákat mondjuk Norvégia statisztikájával!

születés, kivándorlás, elhalálozás, átlag életkor...