A szlovákok létező nemzet?

"Régen a történelem tanárommal beszéltem, és mesélte, hogy trianon után azt sem tudták a csehek, hogy hogyan táblázzák ki a mai szlovákiát, állítólag először Tótországot vagy hasonlóakat írtak ki. "

Ezt eléggé valószínűtlennek tartom, mivel történelmi megnevezésként Szlavóniára használták a Tótországot.

Ezen felül, ha nem ismerték volna, akkor honnan jött 'Szlovákia' része a Csehszlovákiában főleg, hogy már aktívan képviselték magukat 1848-49-es eseményeken is.

"Természetesen - már az 1848-as szabadságharc idején aktív nemzeti ellenállásuk létezett (a magyarok ellenében), Görgei felvidéki hadjáratát akadályozva."

Ez nem igaz, bár valóban volt egy Hurban és Štúr vezette felkelés, viszont nem volt nagy támogatottsága a szlovákok körében. Ezzel szemben 20-30 ezer körül becsülik a magyar honvédségben harcoló szlovákok számát, ők adták a legtöbb nem magyar származású katonát.

Az önállósulási törekvésekben ők sem maradhattak le. Andrej Radlinský aláírásokat gyűjtött a szlovák nyelv hivatali használatára, Jozef Miloslav Hurban pedig kidolgozta a Szlovák Nemzet Memorandumát. Ebben újból vissza kívántak térni az 1848-as követeléseikhez, amelyek a Felvidék Magyar Királyságból való kiválását is magukban foglalták volna. Ezen szlovák érdekeket a birodalmi tanácsban Josip Juraj Strossmayer zágrábi püspök képviselte. A szlovák nyelv használatát 1860 júliusában a király 23 vármegyében engedélyezte, azonban a rendelet nem lépett érvénybe.

A szlovákság készült az 1861-es országgyűlésbe való választásokra is. 1861-ben Daxner István Márk kiadta a „Hlas zo Slovenska" programot, melyben a szlovák nemzet politikai elismerését követelte. Mivel azonban a kor e követeléseket nem teljesítette, a szlovákság egy része elidegenedett az államtól. 1861 márciusában indult el a Pešťbudínske vedomosti politikai lap, amely a hivatalok visszatartása miatt a választási kampányról már lemaradt. Kiadója Francisci János volt. Mivel a választásokon a szlovák képviselők alul maradtak, a memorandumot nem sikerült az országgyűlés elé terjeszteniük.

A szlovákság ezért Turócszentmártonra 1861. június 6–7-én nemzeti összejövetelt szervezett. Az összegyűlt kb. 5000 fős tömeg előtt azután felolvasták a politikai programot, melyet nagy lelkesedéssel elfogadtak. Ezt a programot nevezik a Szlovák Nemzet Memorandumának. Ez az addigi követelések összefoglalását (a szlovák nemzet politikai elismerése, a Felvidék különállása, szlovák hivatali és iskolai tanítási nyelv elfogadása) jelentette. A memorandumot egy szlovák küldöttség az országgyűlés elé vitte, azonban ez csupán memorandumellenes szervezkedést eredményezett.

Az augusztusban feloszlatott országgyűlés után az uralkodó a szlovák érdekeket csupán a magyarok kijátszására használta fel. Az előterjesztett átdolgozott memorandumot, amely már a külön országgyűlés tervezetét is magában foglalta, valójában nem fogadta el. A szlovák politikai célok így megvalósíthatatlanná váltak, alternatíva azonban nem mutatkozott, ezért a vezetők között is szakadás következett be. Az ún. memorandisták, akik kitartottak a program mellett, vezetője Daxner maradt, míg a magyar-pártiak akik a magyarországi körülményekhez (politikához) való alkalmazkodást hirdették Ján Palárik lett. A magyarokkal való megegyezés azonban szintén nem vezetett eredményre. A helyzet hasonló volt a ruszin kisebbség körében is. A király-pártiak önállósulási törekvései itt sem találkoztak a főként görög katolikus papok által vezetett magyarokkal való megegyezési politikával.

Mivel van saját nyelvük, saját identitástudatuk akkor léteznek.

Egy nemzet megléte vagy sem nem attól függ, hogy mások mit gondolnak róluk, hanem, hogy ők mit gondolnak magukról.

Például itt Magyarországon még a mai napig sokan -főleg a még mindig Nagy-Magyarország feltámasztásáról álmodozók- beszélnek következetesen ruszin nemzetről meg népről, ha Kárpátalja szóba kerül, a baj csak az, hogy az úgynevezett ruszinok többsége szimplán ukránnak vallja magát és nem is beszéli -az egyébként ukránnal szinte megegyező- állítólagos anyanyelvét, tehát ki lehet jelenteni, hogy a ruszin egy eltűnő nemzet, mert maguk a ruszinok inkább ukránnak érzik magukat.

A szlovákoké ezzel szemben köszöni szépen jól megvan, sőt mindig meg is volt, és soha nem is tartották magukat se magyarnak, se csehnek.

Nem, egyáltalán nem léteznek.

Csak a lispik képzelik oda őket, hogy ezzel is a Nemzethy Keresztyén Árja Magyar Nemzetnek ártsanak.

#1

Slota már 5 éve kivonult a politikából, azóta már csak akkor hallani felőle, amikor néhanapján ittas állapotban gyorshajtáson kapják. Ugyan egykori pártja fennmaradt, de az új vezetőség messze nem annyira egysíkú mint Slota.