Az baj, ha valakit egyáltalán nem érdekel a politika és nem is foglalkozik vele, meg nem is ért hozzá?

Igen baj. 22 vagyok, és szerintem az ilyen emberek komoly kárt okoznak a tájékozatlanságukkal a társadalomnak. Gondolj bele, hogy ha nem foglalkozol politikával, semmit nem tudsz arról ki, mire, miért költi el a mindenki által befizetett adót. Ez a mi pénzünk, a te pénzed is, amit megkeresel. Nem foglalkozni vele, az annyi, mintha konkrétan leszarnád mi lesz a fizetésed feléve.

A demokrácia csak tájékozott, vezetőket szorosan szemmel tartó, ha kell a politikában aktívan részt vevő állampolgárokkal működik. Akit "nem érdekel" ez az egész, azt végtelenül egyszerű megvezetni, mondjuk érzelmek alapján. Mi alapján szavazol akkor?

Bizonyos értelemben baj: a demokrácia alaptermészetéből adódóan, ha te apolitikus vagy, akkor azzal másoknak adod át a jogot, hogy döntsenek rólad.

Ez nem bűn, csak balf..aszság.

A politika, mint a neve is mutatja (mely a "polisz" ügyeinek intézésére utal) mindannyiunk életének a szabályozására vonatkozik.

Ha téged nem érdekel, hogy hogyan, hol, mit és mennyiért tanulhatsz, milyen egészségügyi ellátásban részesülsz, ha beteg vagy, milyen törvények védenek meg, ha támadás ér téged, milyen országokba mehetsz szabadon turistaként, tanulni vagy munkát vállalni, milyen emberi és állampolgári jogaid vannak és milyen kötelezettségek terhelnek, ha nem érdekel, hogy pl. kell-e sorkatonaságot végezned vagy sem, hogy milyen minőségű utakon közlekedhetsz, letojod, hogy mennyit kell adóznod és mennyi pénzt keresel, de még az sem érdekel igazán, hogy az általad keresett pénznek mi az értéke és mennyit lehet belőle vásárolni, AKKOR NE SZAVAZZ és NE TÁJÉKOZÓDJ politikailag!

Ha kifejezetten szeretnél csak úgy sodródni mások akarata szerint, és élvezed, ha birkaként terelgetnek, akkor ne érdekeljen a politika és ne szavazz. Csak tudd, hogy közben mások minden választáson ott lesznek az urnáknál és nem lesznek restek a te jövődről is döntést hozni a fejed fölött!

Sajnos jellemző a generációdra, amelytől az én generációm sem sokkal jobb (és nem is áll nagyon távol korban tőle), hogy szívesebben marad távol a politikától és adja át a JÖVŐ fölötti döntés jogát a lassan már nyugdíjba készülő, vagy már nyugdíjas 50-60-70-es generációknak: azoknak a fásult, frusztrált, kiégett embereknek (tisztelet a nagy számú kivételnek!), akik az átkosban szocializálódtak, nem értik a XXI. századot, a jogállamot, a demokráciát, és mivel a rendszerváltozáskor az egyéniségük már 99 százalékban kiforrott, lezárult, neveltetésük folytán képtelenek mit kezdeni a szabadsággal!

Ők a hangos "rendpártiak", illiberálisok, konzervatívok, nemzetiek, kommunisták, posztkommunisták, múltba révedők, akik vezetik Magyarországot bal- és jobboldalon egyaránt!

Némelyikük valaha lelkes fiatal volt, csillogó szemű huszonéves a rendszerváltás hajnalán: szimpatikus, szabadságszerető magyar fiatalok, akikről azonban hamar kiderült, hogy valós fogalmaik nincsenek sem a demokráciáról, sem a jogállamról, sem a kapitalizmusról, sem pedig a szabadságról.

Mert bármily szimpatikus fiatalok is voltak 26 évvel ezelőtt, valójában dunsztjuk sem volt arról, amiről beszéltek, hiszen a KISZben finoman szólva több szocialista gazdaságtant tanultak, mint valós közgazdaságtudományt, politológiai fogalmaik pedig csak a vasfüggöny innenső oldalát tekintve voltak valójában, a Lajtától nyugatra vonatkozóan csak hagymázas álmaik, homályos vágyaik voltak.

Jobban tudták, mit nem akarnak, mint azt, hogy mit akarnak!

Ez az igazság, bármennyire fáj is.

Közülük még a magukat liberálisnak mondók is önkéntelen posztkommunista reflexeket hordoztak, ami elkerülhetetlen, hiszen jobb esetben Kádár, rosszabb esetben Rákosi alatt kezdtek tudatos állampolgárrá válni.

Ezek a liberális, konzervatív, baloldali, jobboldali, kisgazda, nemzeti és keresztény ELVTÁRSAK vezették Magyarországot az elmúlt 26 évben, és ők vezetik ma is!

A "polgári" Magyarország (ahogy sokáig becézni illett) miniszterelnöke MAGA SEM POLGÁR, nemcsak nem polgári származású, de nem is polgári neveltetésű.

Egy falusi kölyök, aki saját bevallása szerint is inkább jeleskedett a fociban mint a tanulásban, aztán KISZ-titkárból hirtelen ifjú, lánglelkű liberális demokrata, majd konzervatív, nemzeti, keresztény és polgári lett (polgár! - az az ember, aki kb. a rendszerváltás környékén kezdhetett el késsel-villával enni!).

Tudom, hogy úgy tűnik, őket szapulom, pedig valójában NEM. Ők nem tehetnek róla, hogy olyanok, amilyenek! Ha holnap lenne egy rendszerváltás (pl. bevezetnék az illiberalizmust, bármi is legyen az), én sem tudnék mit kezdeni egy új rendszerrel.

Demokráciában és jogállamban nőttem fel, szocializálódtam, ez "állt be" nekem. Elveszettnek érezném magam hirtelen egy másik rendszerben, és koromból adódóan már soha nem lehetne belőlem igazi, jó illiberális, kommunista, náci, vagy alattvaló egy abszolutista monarchiában.

Úgy tudnék tenni, MINTHA, és valószínűleg részben azonosulni is tudnék, ha nagyon-nagyon-nagyon igyekeznék egy új rendszerrel, de soha nem volna igazán az enyém. A demokrata neveltetésem ott kísértene bennem halálom órájáig, hiszen már húsz fölött is nehéz kicserélnie az embernek magát, de harminc fölött már lényegét tekintve nem változik, és AHOGY ÖREGSZIK, CSAK ROSSZABB LESZ!

Ők sem tudtak kicserélődni a rendszerváltás pillanatában, nem tudták szemétre dobni mindazt, amit addig tudtak, tanultak, gondoltak, értettek a világból, a kommunizmus bennük él tovább. Nemcsak a posztkommunistákban, de az antikommunistákban is, akik nem veszik észre, hogy egy olyan valami elleni lázadás szervezi a gondolkodásmódjukat, ami már NINCS, eltűnt, s így harcos ellenzői épp úgy a múltban ragadtak, mint lelkes talpnyalói és kiszolgálói.

Magyarországon 26 éve már, hogy nem demokraták csinálnak demokráciát. A magyar demokráciát még mindig posztkommunisták, poszthorthysták, poszthungaristák és posztmonarchisták működtetik: csupa "poszt", csupa múltba veszett ember!

Ez elkerülhetetlen és szükségszerű minden rendszerváltás után egy ideig. Nem lehet kikerülni, és lenézni sem szabad azokat, akik ezt eddig csinálták, hiszen valahol mégiscsak nagy dolgot vittek véghez azáltal, hogy megpróbálták meghaladni önmagukat, újrakalibrálni az elméjüket egy új rendszerhez és fejest ugrani az ismeretlenbe.

Ezt meg kell nekik köszönni, de lassan ideje nekik kiosztani a nyugdíjigazolványokat, és negyedszázad után a demokratának szocializálódott fiatal generációk kezébe átadni az ország irányítását. Próbáljuk ki végre, milyen is lenne a magyar demokrácia, ha egyszer végre született demokraták csinálnák (minden oldalon)!

Emiatt dühít fel nagyon, amikor azt látom, hogy a fiatal generációk a demokráciát nem képesek úgy tekinteni, mint valamit, amit folyamatosan MŰKÖDTETNI és gondozni kell. Azt hiszik, ez eleve "adott", csak gy van, mint a levegő vagy az internet, és majd apuék korosztálya fenntartja nekünk, helyettünk!

És ezáltal továbbra is annak a korosztálynak a kezében hagyják a vezető pálcát, amelyik eleve alkalmatlan volt kiteljesíteni a demokráciát, és ahogy öregszik, csak egyre alkalmatlanabbá válik!

Az öregedés folyamata, mely nemcsak a test, de a lélek és a szellem minden területére is kihat, ergo a politikára is, értelemszerűen, esetünkben azzal a szomorú helyzettel társul, hogy vezetőink eleve nem is értették a demokráciát (már fiatalon sem tulajdonképpen), és ahogy ifjúi lelkesedésük fogy, egyre inkább befordulnak és visszahullanak oda, amiből egykor ki akartak törni (igaz, nem tudták, hova, hogyan és miként).

Az egykori ifjú lánglelkű liberális demokraták ma őszes bácsik és - kevésbé - nénik, akiknek lassan nemcsak magánéletileg, de politikailag is súlyos potenciaproblémáik vannak.

Az évek során a politikai prosztatájuk is megnagyobbodott kissé, és lassan elkezdenek kockázatkerülőek lenni. Ahogy csökken az ifjúi hevület, úgy nő a rendpártiság, a konzervativizmus, az illiberalizmus, a pártállami nosztalgia bennük.

Egyre gyakrabban mondogatják, hogy háááát, nem is volt azért olyan nagyon rossz a Kádár idején, volt háztáji meg magyar kocka, meg a Horthy is milyen jófej figura volt. Végső soron nem volt rossz a posztfeudalizmus sem, a kegyelmes urak idején legalább még volt tisztelet a fiatalokban (főleg ha szolgák voltak, vagy jobbágyszármazékok)!

Be szép is volt, az asszony még tudta, hol a helye, a büdös paraszt nem ugatott az urak dolgába, vasárnap senki se dolgozott, hanem szépen templomba ment a nép stb.

Így szépül meg az öregedő ember számára a múlt, ami ellen fiatalon olyan lelkesen küzdött, így lesz egyre pozitívabb figura Horthy Miklós, Sztójay és Kádár pajtás, egyre kevésbé negatív a félfeudalizmus, a hungarizmus, a kommunizmus és a többi "izmus" a szemükben, amely összeáll zavaros fejecskéikben valami furcsa, zagyva, zavaros egyveleggé, a vadnacionalizmus, a kommunizmus, a monarchizmus, a royalizmus, a hungarizmus és bolsevizmus szilánkjaiból a megszépítő emlékezet által összerakott abszurd kis mozaikká, némi demokratikus maszlaggal meghintve ízlés szerint, és ezt a katyvaszt elnevezik illiberalizmusnak...

Egyre több bennük a nosztalgia és az újtól való félelem, a gyanakvás az újításokkal szemben. Egyre szívesebben mennek disznóvágásokra és vadászatokra, és egyre inkább bizonytalanok és félénkek a "zinternettel" szemben meg a mindenféle "okostelefonokkal" szemben, amit nem értenek (és amit nem értenek attól annyira félnek, hogy minimum megadóztatnák, ha betiltani egyből nem is merik).

Te, 21 évesen, amikor letojod a politikát és nem mész el szavazni (vagy ami még rosszabb: felületesen tájékozódva szavazol), ezeknek a generációknak adod át a döntés jogát az életed és a gyermekeid élete fölött!

Azoknak a generációknak, akik amúgy is többségben vannak a társadalomban, mert mindenféle szocialista (és egyéb "ista") baby-boomok idején születtek, ők maguk viszont rendszerint "egykéztek", és így kitermeltek egy olyan társadalmat, amiben két öregre jut egy fiatal!

Ha még az kis számú fiatalság sem megy el szavazni, akit valahogy hajlandóak voltak világra hozni és felnevelni, akkor egyértelműen ők vezetik tovább ezt az országot, míg csak az utolsó is össze nem esik egy kormányülésen!

A passzivitásoddal fenntartod azt a helyzetet, hogy a JÖVŐRŐL olyan emberek döntsenek továbbra is, akik a MÚLTBAN ÉLNEK!

Azt a perverz helyzetet, amiben a nagypapák mondják meg, merre az arra (nemhogy az ifjak, de még csak nem is az apák, anyák generációja!).

Ettől van az, hogy ma olyan mondatok hangzanak el a parlamentben, egykori fiatalok szájából, hogy a magyar nők elsődleges feladata UNOKÁKAT szülni NEKIK! (Ezt Kövér Laci bácsi, az országgyűlés elnökbácsija mondta, hogy a magyar nők fő élethivatása legyen már az, hogy NEKI unokát szülnek!)

A fiatal magyar nők és férfiak pedig ahelyett, hogy lassan a hintaszékbe ültetnék Laci tatát, passzívan eltűrik, hogy továbbra is ő mondja meg, mi a JÖVŐ!

Nem magyarázza el neki senki, hogy TATUS, a nők a FÉRJEIKNEK szülnek GYEREKET, nem pedig az apjuknak/apósuknak unokát! Nincs az az egészséges fiatal nő, akit az motiválna a gyerekvállalásban, hogy unokákat hozzon létre!

Laci tata, emlékezz vissza, amikor még fiatal voltál, még értetted ezt! Tudod, akkor régen, amikor a reggeli merevedés még nem a derekadba állt be, tatus!

Az a baj, tata, hogy nem mentél nyugdíjba, és mivel ott ülsz fent az országház elnöki pulpitusán, magadból kiindulva, azt hiszed, hogy minden a nagytatákról szól! Hát nem, Laci tatus, a fiatalok nem a nagytaták kedvéért élnek, szeretnek, lelkesednek, hisznek, cselekszenek, nem az ő kedvükre szerelmeskednek, és nem értük fogannak és szülnek új életet.

Laci tata, te ezt már nem érted, de nem a múltnak élünk, dolgozunk és szeretünk, hanem a JÖVŐNEK!

Ennek te is a részese lehetsz, csak szállj le a magas lóról, és ne hidd, hogy továbbra is te irányíthatod!

Ha már annyira múltba révedeztek, kedves politikus taták, akkor itt az ideje, hogy a réééégi, áldott emlékű nagypapák példáját követve LÉPJETEK HÁTRÉBB, üljetek be a karosszékeitekbe, komótosan pipázgatva és GYÖNYÖRKÖDJETEK AZ ÚJ GENERÁCIÓBAN! Mert a ti nagyapáitok még képesek voltak erre a nagyvonalúságra!

De ezt csak akkor üzenhetjük meg Viktor bácsinak, Laci tatának, Gyurcsány apónak és a parlamenti nyugdíjasklubb többi tagjának, ha mi magunk, akik ma vagyunk fiatalok és középkorúak, végre kihúzzuk a fejünket a se..ggünkből és hajlandóak vagyunk beleszólni a saját sorsunk alakításába!

Ameddig te 21 évesen nem érdeklődsz a politika iránt, és nemhogy politizálni, de tudatosan szavazni sem vagy hajlandó, addig öntudatlanul is aktívan hozzájárulsz, hogy az a Magyarország, amely már ma is a nagypapák Magyarországa valójában, lassan-lassan a dédnagypapák Magyarországává váljon!

Ezzel a passzivitással segítesz abban, hogy a parlamentből vagy akár a kormányfői székből is már lassan csak a halál tudja elszólítani az odakövesedett tatákat. De nem baj, ha neked ez tetszik, csináld csak bátran tovább!

De kérlek, amikor a szíved választottjával szerelmeskedsz, gondolj egy pillanatig Kövér Lászlóra, mert valójában neki "dolgoztok" ilyenkor! :-)))))

Mert egyesek nem azért tesznek fel kérdéseket, hogy őszinte válaszokat kapjanak rájuk, hanem azért, hogy hátha a saját véleményüket hallják vissza újra és újra...

A "hasznos" válaszra vonatkozó gombocskákat pedig LIKE-olásra használják, nem aszerint, hogy a válasz HASZNOS lehet-e vagy sem, hanem aszerint, hogy TETSZIK-e nekik vagy sem.

Ilyen hülye birka az ember... :-(

Olyan nincs.

Már azzal is politikával foglalkozik mindenki, hogy milyen kenyeret vesz a boltban. Vagy inkább süti magának.