Hogyan volt a felvételi pontrendszer a 60-70-es években?
Amit eddig összeszedtem; hogy 20 pont volt, fele az írásbeli dolgozatból, a másik fele szóbeli vizsgából.
Ha mind ötös volt, az volt a húsz pont, és voltak félpontok is.
Ha jogi vagy orvosi egyetemre akart valaki menni, akkor kellett a húsz pont.
Ha tanulmányi versenyen nyert valaki, akkor nem kellett felvételizni, anélkül felvették.
Néhány évig a középiskolai jegyek adták a pontok felét, utána a felvételi vizsgák kétszerese.
Volt, akitől azt hallottam, hogy ha valakinek fizikai dolgozók voltak a szülei, vagy régen partizánok, akkor egyből fölvették.
Több felvételi tárgy volt, tanár szakon, amit tanított később, mondjuk magyar-történelem, vagy kémia-fizika; mérnökire matematika-fizika, orvosira fizika- biológia. Stb.
Mi más volt?
Hogyan lehet ezeket összehasonlítani a mai rendszerrel, vagy lehet egyáltalán?
válasza:Tudtommal úgy volt, hogy ha nyaltál a komcsiknak akkor minden mindegy volt.
Másképp hiába tanultál, már előre be volt írva a kettes.
válasza: válasza:Én nem mondanám.
Nem egy embert ismerek, aki jó képességekkel szakmunkásban kötött ki, mert beraktak neki, mert az anyja is meg az apja is csak "bohóc" volt.
Aztán csak kibukott, hogy nem hülye, mert menő vállalkozó lett belőle a szakmájában, szakoktató lett meg sorolhatnám.
A szakmunkásba nem volt felvételi, sem a gimnáziumokba. Csak a tagozatos osztályokba.
A szakmunkásban is az átlag szerint osztották szét a gyerekeket, jobb átlag kellett autószerelőnek, mint kőművesnek.
Szerintem jobban is jártak a szakmunkások, hamar sokan önállósultak.
válasza:'Akkoriban még egy remek rendszer volt, egy kapitalistát se hagytak életbe. Úgy nyuvasztották a mocskos kulákot, hogy öröm volt nézni.'
Mondd csak, neked összvissz ennyire telik? :D
válasza:Nem volt a szülők párttagsága feltüntetve sehol. De a szülők foglalkozása bent volt az önéletrajzban. Onnan derült ki, hogy fizikai dolgozó-e.
Milyen igen meg nem válaszok? Feladatokat kellett megoldani akkor is.
válasza:Statisztikám nincs, de nem igaz, amit írsz. Még országos szintű vezető is volt a 60-as években, aki nem volt párttag.
Talán kisz tagságra gondolsz inkább. De az meg szinte mindenki az volt, kivéve az egyházi iskolákba járókat, pannonhalmiakat, piaristákat, stb. Viszont őket egytől egyig felvették, mert tudtak, okosak voltak. Hiába nem volt kisz véleményezésük egyáltalán.
A gyárakat nem annyira ismerem, de azzal egyetértek, hogy az iskolákba a pártházakból nevezték ki az igazgatókat. De a tanárok között nem sok párttag volt. Az orvosok többségéről is tudott volt, hogy ki jár templomba, márpedig ahhoz -kivéve az éjféli misét- külön engedélyt kellett kérni egy párttagnak, ezt olvastam valahol. Megadták, főleg családtagok esküvőjére-temetésére kérték.
Az, hogy már az egyetemre kerüléshez is párttagnak kellett lenni, már ne is haragudj, de nem igaz. Még kisztagnak sem kellett lenni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!