Mi lett volna velünk 1848-as és az 1956-os forradalom nélkül?

Játsszunk el a gondolattal.

A Széchenyi-Kossuth vitában Széchenyi és támogatói kerekednek felül, főleg mivel Petőfiék annyira bebsznak a Pilvaxban, hogy három napig sugárban hánynak a rakparton. Nincs tehát forradalom és szabadságharc, a gyengekezű Ferdinándnál kiharcolt engedményeket azonban így is elérjük. A fiatal Ferenc József kissé keményvonalas ugyan, de a magyar reformtörekvéseket az 1860-70-es évekre elfogadja és csupán nemzeti önrendelkezésünk nem éri el a Kiegyezés szintjét. Szóval szerintem semmi sem változik.

Az 1956-os tüntetés békésen véget ér. Hruscsov azonban a forradalom nélkül is eltávolítja Rákosiékat hogy felszámolja a sztálinista kormányokat. Itt is minden ugyanúgy lesz, csak kevesebb ember hal meg és pár évvel talán többet kell várni.

Persze lehet hogy tévedek, nem vagyok a témák szakértője :)

Azt ne feledjük, hogy '48 - ban nem csak a magyarok keltek fel, hanem sok helyütt mások is Európában. Nálunk tartott legtovább és csak nagy nehezen verték le a szabadságharcot.

'56 még erőteljesebb esemény volt. Hetekig Magyarországra figyelt a világ, sok nyugati kommunista akkor szakított az eszméivel. Az egész világ szeme láttára tört rá az a Szovjetunió, amely a munkásosztály felsőbbrendűségét, a demokráciát, a szabadságot hirdette, a magyar munkásfiatalokra. Kimutatta a foga fehérjét a kommunizmus, amely koporsójába az első szeget 1956 - ban kapta. Máig érezhető '56 hatása, sokan a világban akkor hallottak először Magyarországról, a szovjet embertelenségről és elnyomásról.

A kérdés azért értelmetlen kicsit, mert akik felkelnek, soha nem mérlegelik a következményeket, abból indulnak ki, győzni fog a mozgalmuk.

Mindkét esetben győzött, és mindkét esetben idegen erők segítségével verték le.

Többé nem mehetett úgy mint előtte, '48 esetében a Kiegyezésig vezetett az út, '56 - nál pedig a konszolidálódott Kádár rendszerig, a Rákosi - féle elnyomás véget ért.

Mindkét esetben jól látszik az ív:

*Felkelés

*Bukás

*Megtorlás

*Engedmények

Vannak (nem tudom menyire elfogadott) olyan értelmezések, hogy 48-ban a Habsburg birodalomról le akarták választani a nem német ajkú részeket és csatlakozni az akkor alakuló Németországhoz. A Németországhoz való csatlakozás nem jött be, az eredeti állapotot visszaállították.

'56-ban Rákosi nem volt már a Szovjeteknek sem szalonképes, ugyanakkor ott volt az AK gépfegyver, a T-54, amit ki kellett próbálni...

Ezt az elméletet valamennyire alátámasztja, hogy a teljes magyar vezetést október 23-ra Moszkvába rendelték. 23-án nem volt az országban döntés képes parancsnok.