A vidéki élet csak Magyarországon, ilyen "vacak"?

Vidéki alatt, a falusira gondolok.

Én egy 1500 fős faluban nőttem fel.Már gyerekkoromban sem szerettem.

A gimnázium, 23 kilométerre volt, mindennap buszozni kellett, a menetrend pedig nem volt túl jó.Sokszor másfél órát kellett várnom a buszvégen, ha úgy voltak az óráim.

A kisváros, ahol a gimi volt, 23 km távolságra volt a falumtól.

Viszont, abban a kisvárosban semmi nem volt.Nem volt uszoda, nem volt normális szórakozási lehetőség a fiataloknak, abszolút kietlen volt.

Ami még fontosabb, munkalehetőség sem volt.Maximum bolti eladó meg hasonlók.

Nem Nógrád vagy Békés megyéről van szó, hanem Nyugat-Magyarországról, az ország "éllovas" környékéről.

Nagyobb város, megyeszékhely pedig 60 kilométerre volt.Ott volt munkalehetőség, egyetem, minden.

A faluból sokan odajártak dolgozni.Keltek hajnalban és hazaértek késődélután, mivel lassú volt a közlekedés.

Sokuk emiatt nagyon stresszes volt,az öltözködésükre sem figyeltek annyira, mint a városok lakói.Csúnya szót használva, slamposak voltak.

Gyakori az alkoholizmus is faluhelyen.

A szolgáltatások pedig nem igazodtak az életvitelükhöz, a posta már fél 5-kor bezárt nem tudtak ügyeket intézni, nem tudtak rendesen bevásárolni.Egyszerűen, nem volt idejük semmire.

Ahhoz, hogy eljussanak az okmányirodába, egy nap szabit kellett kivenniük.

Amikor egyetemre kerültem én is úgy jártam be, ezzel a csodálatos tömegközlekedéssel.

Diploma után, hamar elköltöztem, abba a városba, ahol az egyetemet végeztem.

Akkor jöttem rá, hogy én falun nem is éltem igazán.

Elcseszettnek érzem a fiatalkoromat.

Városban, sokkal kiegyensúlyozottabb az élet, munka után nem futsz a vonatra/buszra, hanem beülsz a kollégákkal/haverokkal egy kávéházba vagy elmész moziba, vagy bemész a plázába.

Tud az ember munka után ügyeket intézni,a kormányhivatal nyitvatartása jó, nem kell emiatt szabadságot kivenni.

2 éve pedig Budapesten élek, itt még jobb, sokkal több a lehetőség.

Nem minden falu rossz.

Az "előfaluk" kifejezetten élhetőek.Előfalu alatt az olyan falvakat értem, amik szinte összeépültek a várossal, pár kilométer a táv a város meg a falu között, akár át is lehet gyalogolni,a helyi járatos buszok is kijárnak oda.

Viszont a semmi közepén levő falvakat nagyon rossznak, élhetetlennek tartom.

A szüleim is az elköltözést fontolgatják.