Miben tér el a mai liberalizmus a klasszikustól? Ma inkább neoliberalizmus van? Miben különbözik a régitől?

A liberalizmus gondolata már jóval 1812 előtt létezett. A tizennyolcadik század folyamán egy közgazdasági iskola volt felemelkedőben (részben Nagy-Britanniában, részben Németalföldön) amely, pre-liberálisnak nevezhető, mert még nem használta a liberális kifejezést.

Vessünk egy pillantást a szó szerinti jelentésére. A gyök a liber („szabad”). A liberalis kifejezés (és a liberalitas) nagylelkűséget jelenti az anyagi és az intellektuális területeken. Az a kifejezés, hogy „szabadan adott” (he gave liberally) azt jelenti, hogy a kérdéses személy bőkezű. Ilyen értelemben a liberalitas arisztokratikus erény.

Mára a liberalizmus elvesztette eredeti értékét, és átment diktatúrába: globalizáció, liberalizáció, dereguláció, privatizáció, korrupció.

Liberalizmusára, toleranciájára büszke, harsányan elítéli a kirekesztés minden formáját, miközben végletesen intoleráns, kirekesztő; és kegyesen megengedi, hogy mindenki azt gondolja és tegye „szabadon, amit szabad”, mármint amit ő „szabadnak” tart. És mindeközben folyamatosan gyártja azokat a mérgezett hamis fogalmakat, mint az antiszemitizmus vagy a rasszizmus, amelyek csak látszólag létező fogalmak. „Előre megfontolt szándékkal, aljas indokból, különös kegyetlenséggel” éppen azért születnek meg ezek a fogalmak, hogy segítségükkel az emberi közösségeken belül, illetve ezek között mesterségesen gerjesztett gyűlöletet keltsenek.

A liberalizmus egy nagyon jó és hasznos dolog és önmagáért van.

A neoliberalizmus álságos mivel alapvetően hatalmi érdekeket szolgál, minthogy kiszolgáltatja a liberális közösséget a nagyhatalmaknak.