Milyen lenne a világ, ha nem lenne kereszténység?

Nehéz kérdés.

Lehetséges, hogy lett volna helyette valami más.

Esetleg megmaradnak a régi, pogány hitek, amíg nem lesz Európa túlnyomó részt szintén ateista, ahogy a valóságban is történt.

Kb a II.századtól kezdve teljesen más utat járt volna a történelem. Nem lett volna iszlám se, tudni illik azt is félig a kereszténység ihlette.

Egyik lehetöség, hogy sokkal fejletlenebbek lennénk, mert nem let volna az az összetertó erö, ami a népeket közos kúltürába forrasztja. Így azóta is karddal kaszabolnánk egymást.

A másik lehetöség, hogy sokkal fejlettebbek lennénk. Mivel a nagy vallások rengeteg ókori tudást megsemmisítettek. Ez vezetett a sötét középkorhoz. Az ókori vallások sokkal toleránsabbak voltak a tudománnyal, mint a kereszténység vagy az iszlám.

A kereszténységnek megvan az elvitathatatlan történelmi szerepe és ha tetszik, ha nem, egybeforr Európa történelmével. Európa a kereszténység nélkül nem az lenne ma, ami most, ez teljesen biztos, nem lehet vitatni.

És itt nem arról van szó, hogy valaki hisz-e Istenben vagy sem. Én pl. nem hiszek, de a kereszténység jelentőségét ettől függetlenül nem vitatom, mert tisztában vagyok azzal, hogy nélkülözhetetlen volt ahhoz a fejlődéshez, amit Európa bejárt. Ezt a kérdést elfogultan nem is lehet megválaszolni, csak objektíven. És ha így nézzük, a kereszténység Európa történelmében nem csak egy vallás, hanem az alapvető kultúrális dimenzió, amiben a mai, demokratikus, individualista polgári világ kifejlődött.

Most nem akarok ide kultúrtörténetet írni, a legfontosabb dolgokat sorolom csak fel.

Írta valaki, hogy a keresztény dogmák az ókori tudományos fejlődés akadályát jelentették, mert a keresztények sok ókori művet megsemmisítettek vagy nem vettek róla tudomást. Ez egyébként igaz, de ilyenkor ne felejtsük már el azt sem, hogy kereszténység nélkül ma az ókorról SEMMIT, ismétlem SEMMIT nem tudnánk, halvány fogalmunk sem lenne Platónról vagy Homéroszról vagy Ciceróról vagy Caesarról vagy Szophoklészról, senkiről! Nyomtalanul eltűnt volna az ókori civilizáció, csak az arabok őriztek volna meg belőle valamit, de ők nem az ókori világ hagyományának folytatói, mert az ókor tudományának, művészetének, irodalmának, hagyományainak folytatói a keresztények voltak! A keresztények alakították a képükre az ókor tudását, a keresztények őrizték meg, másolták kódexekben azt az ismeretanyagot, ami megőrződött az ókorból, és ezeket a keresztények gondozták! Igaz, hogy megszűrték, igaz, hogy sokmindent tiltottak benne, sokmindent megsemmisítettek, de ami maradt, annak az ismeretét nekik köszönhetjük.

A másik pedig a politikai vetülete a dolognak. A Római Birodalom igazából már a 4-5. században összeomlott (mármint a nyugati fele), az embereket nem védte meg semmi, csak az egyház. A korai egyház ugyanis még tényleg az emberekért volt, és nehéz időkben az embereket védte és élelmezte. A Római Birodalom alatt teljes volt a létbizonytalanság, a nélkülözés, a félelem, támaszt csak az egyház nyújtott az embereknek, ezért is terjedt el olyan könnyen. Ha a kereszténység egyenlő lenne a sötétséggel, ahogy itt beállítják sokan, miért terjedt el futótűzként? Hát pont azért ,mert az ókori világ sötétségében pont hogy a kereszténység volt a fény!

Az igaz, hogy ez a középkorban megváltozott, és igazából a végén az egyház is az emberek kizsákmányolója lett, kegyetlen, és kompromisszumokat nem tűrő, csak a saját érdekeit néző politikai tényező. És ott volt az inkvizíció, a borzorkányüldözések, a máglyák, a dogmák stb. És ezek tényleg rossz dolgok, nem is ezt akarom vitatni. Csak az a lényeg, hogy ennek ellenére Európát mégis a keresztnység tartotta egybe, és ez segített megvédeni az araboktól vagy más támadó civilizációtól, ennek köszönhetően nem esett szét darabjaira és nem merült el a sötétségben, a középkor legsötétebb évszázadaiban sem. Nem az a lényeg, hogy milyen volt az egyház, hanem az a fő, hogy volt. Nem az a fontos, hogy a szereteten alapult-e, mert nem.

Az a fontos, hogy politikailag, kulturálisan egyben tartotta a kontinenst, és egy olyan civilizáció fejlődött ki a kereszténység keretei között az ókor romjain, amely utána az első lett a világon.

És nem beszéltem még a reformációról. Az igaz, hogy ez újabb háborúkat, vallásháborúkat okozott, emberek haltak meg, égtek meg máglyán stb. - viszont Európa sorsa szempontjából inkább az a lényeg, hogy megjelent a protestáns etika, ami a polgári etikának lett az alapja és végső soron a demokrácia gyökerét is jelenti (pl. presbiteri rendszer stb.) A városi polgári életforma, a kapitalizmus, a puritán életmód, a közösség és benne az egyén szerepe, a modern jogrendszer (ami nem egy dinasztia érdekeit szolgálja ki mint keleten, hanem egzakt, midenkire érvényes jog), a modern állam stb. alapja a kereszténység, ezen belül pedig a protestantizmus. Ne mondja már nekem valaki, hogy ez nélkül Európa elérte volna azt a társadalmi-technikai-kultúrális fejlődést, ami ma jellemzi a világot! Biztos, hogy nem!

És ott vannak még a dogmák, hogy a föld lapos, hogy hülyítették az embereket bla bla - ezeket is a kereszténység rovására írják. Igen ám, de negatív értelemben ez is előremutató dolog, mert a felvilágosodás pont ezzel szemben lépett fel, valamivel szembenállítva született meg a modern gondolkodás, a dogmákkal szembenállva született meg a modern tudományos gondolkodás (Descartes és John Locke). Tehát azért volt jó, hogy a középkorban voltak keresztény dogmák, mert ezeket megcáfolva ugrott előre a tudomány. Ahhoz, hogy valami jó történjen, a rosszra is szükség van, és ilyen értelemben a kereszténység még akkor is jót tett, amikor már nem a fejlődést jelentette, hanem annak az akadálya volt.