Miért van az, hogy a nyugat-európai őskapitalista országok szociálisabbak és nagyobb jólétet biztosítanak a lakosságuknak, mint a túl szociálisnak mondott Magyarország?

A kommunista propaganda táplálta, aztán ezt a retorikát hozta vissza Orbán is teljes egészében. Mert itt az emberek képtelenek felelősséget vállalni a saját életükért, rugalmatlanok, praktikus képzettségük minimális (és Hoffman nyanyó gondoskodik róla, hogy ez így is maradjon). Mindenki csak a mutyin meg a központ csöcsén meg a rezsicsökkentésen élősködne legszívesebben, és az egész világ elhúz mellettünk. Nyugaton a hatékonyabb munkavégzés és kommunikáció teszi lehetővé a rövidebb és élvezhetőbb munkát, az adót közjó hozzájárulásként, és nem istencsapásaként élik meg, aztán a pénz elköltését számon is kérik a politikusaikon, átlátható, normális rendszerben. Ott az ilyen vagyonbevallásos hazudozások, amin épp vezető politikusok mennek át, köztörvényes bűnnek számítanának. Szerintem lehetetlen megfogalmazni az eltéréseket, hiába tanultam, dolgoztam és kutattam több nyugati országban. Hogy normalizálódjon nálunk a rendszer, el kellene kezdeni hosszútávon gondolkodni és befektetni az oktatásba, autonómiát és lehetőségeket adni az embereknek, hogy vállalkozzanak, fejlesszenek. Ezeknek a programoknak a keretében jelenleg kormányközeli strómanokat és oligarchákat tömünk pénzzel. Nem csoda, hogy nem működik semmi, hiába is hangzik jól a kitűzött cél.

Egyébként sok helyen nincs közel sem ilyen jó szociális biztonság, például meg kell nézni Amerikát, ahol a jobboldal máig nem engedi a szociális reformokat.

Nem állítják úgy be. Jól meghatározott sunyi célzattal mondják. Mind a kettőt. A dolog viszont jóval prózaibb.

A nyugat végig kapitalizmusban volt, az emberek annak szabályai szerint nőttek fel. Azaz, kissé leegyszerűsítve: "annyid van, amennyiért megdolgozol". Persze "megdolgozni" sokféleképpen lehet, a "kizsákmányolás" is megdolgozás, mert fel kell ismerni, hogyan lehet eredményesen tenni. A lényeg tehát, az emberek mentalitása az, hogy küzdeni kell és lehet. Akkor is, ha pénzről van szó, akkor is, ha jogokról. Ennek következtében ott nem engedhet meg magának bármit sem politikus, sem "kapitalista", mert tudja, hogy van felelősségre vonás. Ő nem akarja (ugyanúgy mint errefelé), de ezt nem ő dönti el (szemben azzal, ami errefelé van). Emiatt ott jól szervezett a politika is és a gazdaság is (szoros kölcsönhatásban), ezért hatékonyabb, azaz több értéke van. Jut belőle jóléti kiadásokra, mert megtanulta, hogy az okos és egészséges, kiegyensúlyozott ember ember többet hoz a konyhára. Neki is, meg önmagának is.

Ezzel szemben egy autokratikus rendszerben az emberek félnek, nincs önbizalmuk, ezért nem azt teszik, ami ésszerű, hanem amit "mondanak" nekik. Ha "elfelejtik" mondani, akkor nem csinál semmit, pontosabban vár. Nézd meg bármelyik kültéri munkát, így zajlik. Ilyen társadalomban az ember nem öntudatos, nem küzd, hanem másokat hibáztat és kunyerál. Ettől rossz hatékonyságú a munka, az önzőbb ember kerül előnybe, hatalomba. Nézd, zömében ilyenek a politikusok. Ezek nem a munka szervezésével, hanem önmaguk meggazdagításával vannak elfoglalva. Nemcsak rossz szándékból. Önvédelemből is. Kiszámíthatatlan, meddig van ilyen lehetőség (észbeli nincs neki), ezért gyorsan akar. Néhányuk lebukik, mert még ügyetlen is. De a lebukás nem valamiféle igazságtétel miatt van, hanem mert azt könnyebb elvenni. Zsákmányszerzés. Ilyen körülmények között vidáman megy a szabad rablás, akkor miből teljen jóléti kiadásra. Senkinek nem érdeke.

És ettől nehéz megváltoztatni. Aki hatalmon van, nem szívesen adja, mert tudja, onnantól számára rossz világ jön. Nem, nem a büntetés miatt, hanem mert ő maga nem képes teremteni. Csak lopni. A hatalmat csak népakarat tudja más kézbe adni (vagy a fegyverek, ezt nevezik puccsnak, forradalomnak, attól függően, mi célja). De a hatalomban lévők saját érdekükben birkává teszik a népet, mert ha annak nem lehet bármit (na jó, majdnem mindent) beadni, akkor az utcára fog menni. És másnak adja a hatalmat. Ezért kell a Fidesznek a harcos békemenet (micsoda szókapcsolat!), megelőzendő a másikat, amely nemtetszését fejezi ki. A birka nép, meg elhiszi, hogy ők vannak többen. Nem igaz, őket fizették (ezért megy), a másik meg fél, vagy lusta, vagy elhitte, hogy ők vannak többen.

Pontosan erről szól a mostani választás, nem a Fideszről. Arról, tovább épül a birkatenyészet, vagy megtanítják az embereket önállóan gondolkodni. Ha az utóbbi változat lesz is, roppant lassú lesz, mert aki nem akar tanulni, nagyon nehéz tanítani. Kérdezz erről bármely pedagógust.

Nincs tehát legenda, a nyugat valóban jóléti, mert van miből, és tudja, hogy az a leghatékonyabb az élen maradáshoz. A volt szocialista tábor valóban ezt szeretné (mondani magáról), de a társadalmának fogalma sincs, hogyan kell csinálni, már talán megtanulni se akarja. Ezért vígan élősködik rajta a csekély számú hiéna, akinek nem érdeke ezen változtatni (de tudja, hogy viszont ezt kell folyamatosan mondania). Ott azért nem kell ordibáló főnök, mert a dolgozó tudja, hogy munkával lesz több pénze, és ezt akarja is. Itt azért van ordibáló főnök, mert egyrészt csak ehhez ért, másrészt a dolgozó nem tudja mit kell tennie, nem érdeke többet dolgozni, mert nem biztos a többlethaszonban.

Nem.

A fejlődés nem pénz kérdése, hanem akarat és hozzáértés kérdése. Ha vakbeled van, hiába adnál nekem százmilliót, én nem tudok műteni és nem is akarok. Ha csak akarnék, az neked még rosszabb lenne.

Nálunk éppen azért lehet offshore biznisz, mert a nép nem akarja megakadályozni, és nem is tudja hogyan kell. Aki viszont offshorozik, az tudja is, akarja is, mert elemi érdeke, és ezt felismerte.

Nagyon jó válaszok, az egyik legszínvonalasabb topic, amit mostanában láttam.

Én is ezt az individualista, "túlélésorientált" viselkedési mintát látom Magyarországon. Nem terveznek hosszú távra a közemberek, de még a cégvezetők, politikusok sem. Utóbbiak talán nem is tudnak, legalábbis akik a váltóhatalmat gyakorolják.

Négyévente, esetleg nyolcévente megy a csere; oligarchiaváltás van, mindenki szépen pozícióba ülteti a saját embereit, és kezdődik az egész elölről. Semmi közös cél, közös minimum, közös jövőkép.

Ezért a magyar ember jelenleg meglátásom szerint arra van rákényszerítve, hogy saját maga oldja meg a sorsát. Ez nem kis teher. Ezért sokan kimennek külföldre, ahol ez valamivel egyszerűbb: emberi állást találni emberi pénzért, ugyanakkor el kell viselniük azt, hogy idegen, vagy legjobb esetben is multikulturális környezetben élnek, léteznek. Tapasztalatom szerint ez sem könnyű, hiába ismered jól a nyelvet.