Szerintetek meddig lehet elmenni egy tüntetésben?

A randalírozásnak lehet nagy visszhangja, de a lakosság többsége nem fog mellé állni, hanem elítéli. Főleg azok, akiknek a tulajdonában vagy testi épségében kárt tesznek.

Ha jól szervezett egy békés tüntetés, a célja világos, akkor a többség egyetért vele és csatlakozik is hozzá.

56-ban békésen kezdődött Pesten az egyetemisták tüntetése. Majd a munkások, pestiek csatlakoztak hozzá, és ők sem törtek-zúztak. Ha a karhatalom nem használ ellenük fegyvert, nem lettek volna harcok.

Sőt. Vidéken a kisvárosokban is rendszeresek voltak a tüntetések, ahol senki nem randalírozott. Legfeljebb a vörös csillagot szedték le az épületekről.

Én azt nem értem, hogy miért kell rongálni egy tüntetésen.

Kellenek értelmes célok, hogy hova menjen a tömeg (pl. Parlament, Rádió, TV), oda kell menni és be kell olvastatni a petíciót vagy le kell mondatni a kormányt, stb.

De annak nem látom sok értelmét, hogy útközben gyújtsuk fel a kukákat és az autókat, mert azt most őszintén minek, mi célból? Esetleg, ha nem engednek be mondjuk a TV-székházba és bezárják az ajtót, akkor azt be lehet törni, mert a célért - hogy pl. beolvassák a követeléseinket - feltétlenül szükséges bejutni, de a felesleges rongálás és fosztogatás akkor is baromság, mert azzal csak saját magukat égetik a tüntetők.

Van, amikor először rombolni kell ahhoz, hogy utána építeni lehessen, de akkor ezt a rombolást nagyon célirányosan kell végezni. Mások - magánszemélyek - lakása, kocsija, boltja nem legitim célpont (és csak elriasztja a potenciális csatlakozókat, ha valaki ezeken tölti ki a dühét); egy kormányhivatal elfoglalásához viszont esetleg szükséges lehet a nyílászárók szerkezeti átalakítása. A karhatalmi műveletek kivédése céljából szükségessé válhat műszaki akadályok képzése, az útburkolat elemeinek hadrendbe állítására, illetve a karhatalmi járművek szerkezetének módosítása is.

Az is igen valószínű, hogy aki kezdeményezi az erőszakot, az elveszti a tömeg támogatását és a szimpátiáját. Egy eldurvuló oszlatás a rendőrség elfogadottságát kezdi ki, egy erőszakba torkolló tüntetés pedig a tiltakozókét. A "hazamenős" tüntetés és eközött azonban még sok módszer van, amelyek között a leghatékonyabbak a sztrájk, illetve a bojkottok és blokádok különféle formái, amelyek a működéshez szükséges erőforrásoktól fosztják meg a támadott rendszert. (A támadott rendszer - hacsak nem döntésképtelen habozók vezetik - rendszerint megpróbálja vagy megosztani a tiltakozókat, részleges kedvezményekkel, színlelt tárgyalási szándékkal stb., vagy pedig feloszlatni az akcióban érintetteket... ami viszont jó esetben újabb tömegeket hoz az utcára.)

Kultúrnép nem rongál céltalanul még akkor sem, ha éppen forradalom van (míg nem kultúr népek esetleg még akkor is rongálnak, ha nincs). Nézd meg az ukránokat - a Majdanon nincs egy darab eldobott szemét sem. (A rongálások nagy része az utcai harcok idején, eltévedt lövedékek véletlenszerű becsapódása folytán, vagy tárgyak fegyverként használata során történik.)