Valamit nem értek. A pénz erőssége közvetlen képet ad a gazdaságról, vagy még több tényezőtöl függ?

Egy valuta minél keresettebb a piacon annál erősebb. Emberek, cégek, befektetési csoportok vesznek állampapirokat, valutát, az ezekkel való kereskedés határozza meg az értékét.

De ezek csak viszonyszámok, nem azt mutatják hogy az egyik gazdaság erősebb-e a másiknál, hanem mennyire stabil, de ezt sem a pénz értéke határozza meg, hanem hogy mennyit erősödik/gyengül más devizákhoz képest.

Ez a cikk itt szépen elmagyarázza:

[link]

Ha tudsz angolul az angol wiki cikkei hasznosak a témában:

[link]

[link]

[link]

[link]

[link]

A pénz erőssége, mint közgazdasági fogalom, nem létezik, a sajtó általában az árfolyam alapján nevez erősnek vagy gyengének egy valutát - az árfolyamnak pedig vajmi kevés köze van a valós gazdasági teljesítményhez. A román lej nem egészen tíz éve még négyjegyű címletű érmékkel rendelkezett, egy 2005-2006 körül (most hirtelen nem tudom, pontosan mikor) meglépett pénzreform során váltotta fel az új lej a régit úgy emlékszem, 1:10000 (igen, egy a tízezerhez) arányban. Ez nyilván nem azt jelenti, hogy 2006-ban tízezerszeresére erősödött a román gazdaság.

De ilyen pénzreform viszonylag ritkán van, az árfolyamok viszont folyamatosan változnak. Ennek az állandó változásnak sem egyenes oka azonban a gazdasági helyzet. A forint árfolyamát az befolyásolja, hogy befektetők a világ minden pontjáról mennyire veszik a magyar forintban jegyzett értékpapírokat (részvények, kötvények, kincstárjegyek stb.): ha veszik, felmegy az áruk, és a forinté is (vagyis lejjebb megy az euró, dollár stb. árfolyama), ha eladják, lemegy az áruk, és persze vele a forinté is, ilyenkor száll el 310 fölé az euró.

Ezek a változások sokszor nem is Magyarországon történt események alapján történnek: japán, ausztrál, amerikai stb. befektetőknek Magyarország csak egy a sok kicsi és gyenge, ezáltal sebezhető gazdaság közül, így aztán, ha az egyikben gáz van, akkor a kockázatkerülőbb befektetők szabadulnak az összes feltörekvő ország papírjaitól. Most legutóbb épp a török jegybank emelt 4,25 százalékpontot az alapkamaton (a standard alapkamat-változtatás mértéke 0,25%, a 0,5%-os emelés már gyorsnak számít, ehhez hasonlítsd a 4,25-öt). Ebből a korlátozott tájékozottságú ausztrál és egyéb egzotikus befektetők azt vették le, hogy itt valami nagy gond van, spuri gyorsan, mielőtt mindent elveszítünk.