A kommunista országokban miért van/volt ekkora elnyomás, éhezés, ha a kommunista elvek szerint mindenki egyenlő, és egyformán részesül a megtermelt javakból?

mert hazugság volt minden, a kommunistáknak csak szavakban hírdették az egyenlőséget!

de az egyenlőség az egy nagy baromság is! mindenki annyit kapjon, amiért megdolgozik! mégis miért fizetné az ember a semmirekellőket?

beteg komcsiknak csak a rombolás, lopás számított, ebből álltaka z elveik! sátánimádó gonosz férgek voltak, ma meg libsikké vedlettek át, így se jobbak! csak rombolnak, rombolnak, lopnak, csalnak, hazudnak reggel délben meg este!

A kommunizmus működésképtelen, ugyanis ha mindenki egyenlő arányban részesül a megtermelt javakból, nincs motiváló erő, amely az embereket munkára, teljesítményre ösztönözze. Ha egy osztályvezető szívsebész ugyanannyit keresne, mint a kórház portása, nagyon kevesen mennének orvosnak. És ha a jó kőműves ugyanannyit kapna, mint a rossz munkát végző, link, lusta kollégája, akkor hülye lenne keményen dolgozni.

Ez a hozzáállás nagyon érezhető volt a Kádár-rendszerben, és ehhez jött az a mentalitás, hogy a köztulajdon nem érték, a köz érdeke nem számít. A sokak által visszasírt viszonylagos jólétnek és kiszámíthatóságnak pedig 1990 óta folyamatosan fizetjük az árát – ezt sokan elfelejtik.

Tény ugyanakkor, hogy a rendszerváltozásnál átestünk a ló túlsó oldalára, és hatalmasak lettek a jövedelemkülönbségek – ráadásul nem is a kívánt módon, hiszen az orvosok és a pedagógusok finoman szólva nincsenek túlfizetve –, és a kiszámíthatóságnak is búcsút kellett mondani. Ezzel együtt csak a kapitalizmus az, amely képes működni, de mint az elmúlt bő fél évtized megmutatta: kemény állami kontroll szükséges mellé.