EU következő bővítése. Miért akarnak semlegesek maradni a tagországok?

Az Eu következő bővítése politikai kényszer lehet, de nagyon rossz gazdasági (később pedig politikai) stratégia. Ha egy közösség végletesen (és helyesen) ragaszkodik az azonos jogokkal való rendelkezéshez, a diktatúrának azt a látszatát is el kívánja kerülni, hogy eltörli a vétót (azaz többségi szavazással alkot szabályt), akkor két eset következik be: vagy nagyon hasonló gazdasági szintű országok szövetkeznek, és ekkor a kulturális különbségek színt hoznak, a megegyezések aránylag gyorsan mennek a hasonló érdekek miatt, vagy mindenki jöhet, aki egy bizonyos morális szintnek megfelel, a gazdaságára való (majdnem) tekintet nélkül, és ekkor a nagyon eltérő érdekek miatt a fenti stílusú döntések ellehetetlenülnek, azaz a társaság erősen működésképtelen.

Ma ez a helyzet. Az Eu léte a gazdaságok egymáshoz való közelítésén múlik. Verseny folyik, mi lesz gyorsabb, a közelítés. vagy a működés megbénulása. És ebben akkor esélyesebb az első, ha minél kevesebben vannak a marakodók. A politikai kényszer az, hogy a kint lévők a gazdaságuk felzárkóztatásához be akarnak kerülni (a felzárkóztató pénzek miatt), és nemet mondani nagyon nem demokratikus. Igent mondani viszont életveszélyes.

Az egyensúly megtalálása nagy figyelmet, önmérsékletet, együttműködést és kreativitást igényel. Na ezzel a néggyel nem rendelkezik Magyarország jelenleg. Csak az ellenkezőjükkel.