Mit gondoltok az iszlám bankrendszerről? Jobb lenne, mint a jelenlegi?

Nem lenne jobb semmivel. Lényegében ugyan úgy működnek, mint a hagyományos bankok, csak a külsőségekben térnek el.

Például lakásvásárláskor kezdetben a banké a ház, majd a törlesztés során fokozatosan lesz a tiéd, ez nagyjából megegyezik a hagyományos jelzálog hitelezéssel.

A vállalkozás hasznából közvetlenül részesül a pénzintézet kamatfizetés helyett, ez körülbelül csak annyi különbség, mintha egy vállalat kötvény helyett részvényt értékesít Európában.

Semmiben nem különböznek a sima bankoktól, csak a külsőségekben, ahogy #1 is írta. Pl. az iszlám tiltja a kamat intézményét, de ettől ők még nem kamatmentes hiteleket adnak, egyszerűen más formában szedik be ugyanazokat a díjakat.

A saját régiójukon kívül iszlám bankok csak olyan helyekre terjeszkednek, ahol a bevándorló iszlám közösség eltartja őket, mert ők is tudják magukról, hogy nem csodát árulnak, hanem egy egyszerű szolgáltatást.

Az első és a második válaszoló is figyelmen kívül hagyott egy nagyon fontos tényt. Az iszlám típusú banknál legyen szó hitelről vagy betétről minden előre le van fektetve (mivelhogy ugye kamat az nincs).

Tehát Bemegyek az iszlám bankba beteszek 1 millát 1 évre ők számolnak és azt mondják hogy ha befektetik akkor 1.1 millát fogok visszakapni.

Ugyanígy ha kérek 1 millát 1 évre és megmondom mibe fektetem akkor számolnak és megmondják 1.2 millát kell 1 év múlva befizetnem (egyben vagy részletekben tökmindegy nekik).

Nincsenek emelkedő részletfizetések! Nem kerülhetsz olyan helyzetbe hogy nem tudod fizetni a részleteket mert azok megháromszorozódtak. Nincs ilyen hogy emelkedett a kamatláb, vagy zuhant a deviza értéke, ment az infláció... és ezért hiába fizettél be már be 1.5 millát még mindíg tartozol 1.5-el stb.

Szóval szerintem van előnye: Sokkal kiszámíthatóbb a dolog! Mert minden fixre van rögzítve.

Az inflációs veszteséget meg kalkulálja bele a bank a hitelek és betétek közti hasznába (árrésébe), ennyi.

Stabilabb, bár bürokratikusabb és lassabb is a dolog, de ezt a cikk is említi szerintem.

Mivel nem függ szorosan a világgazdaságtól a kihelyezett termék ezért nem is bukhatnak akkorát mint a nyugati bankok. Csak hát így ahogy említve volt, lassabb a dolog és a tőkefelhalmozás nehézségei miatt nehéz így a nyugati konkurenciával, aki számosabb kedvezőbb feltétellel bankoló betétesnek hála nagyobb tőkével is rendelkezik, így egyszerűen időlegesen alálicitálhat az iszlám bankokra a lakossági vagy egyéb hitelek terén.

Jelentős állami támogatások/feltőkésítések nélkül nem igazán életképes az ilyen konstrukció.

"Az iszlám típusú banknál legyen szó hitelről vagy betétről minden előre le van fektetve (mivelhogy ugye kamat az nincs).

Tehát Bemegyek az iszlám bankba beteszek 1 millát 1 évre ők számolnak és azt mondják hogy ha befektetik akkor 1.1 millát fogok visszakapni.

Ugyanígy ha kérek 1 millát 1 évre és megmondom mibe fektetem akkor számolnak és megmondják 1.2 millát kell 1 év múlva befizetnem (egyben vagy részletekben tökmindegy nekik). "

Nem hiszem, hogy így működik, mert amiről te beszélsz, azt úgy hívják, hogy fix kamat.

Az, hogy minden feltétel előre le van fektetve az az európai bankokra is igaz, csak a kamatszámításnál külső körülményeket (pl. jegybanki alapkamat, LIBOR, BUBOR, infláció stb.) is figyelembe vesznek.

Én úgy értem, hogy a bank a vállalkozás nyereségéből kap részesedést, mint például a nyugati világban egy részvény esetén. Ilyenkor a vállalkozásnak ez tényleg jó, hogy nem kell fix összeget visszafizetni, hanem annyit fizet, amennyit éppen tud. Viszont, aki ilyen helyre fekteti be a pénzét, annak jelentősen megnő a kockázata, lehetséges, hogy kevesebb pénzt fog visszakapni, mint amennyit befizetett.

"Az inflációs veszteséget meg kalkulálja bele a bank a hitelek és betétek közti hasznába (árrésébe), ennyi."

Nem, nem ennyi, ugyanis nem az infláció az egyetlen kockázat, amelyet a bank egy hitelezéssel felvállal. Egy sor egyéb kockázat is van. Például az árfolyamkockázat helyi devizában elszámolt hitel esetén (gyk. ez itthon a forinthitelt jelenti, Angliában a fonthitelt) a bankot terheli. Ha a bank ad egymillió forintot 280 HUF/EUR árfolyam mellett, egy év múlva meg visszakap 1,1 millió forintot 320 HUF/EUR árfolyamnál, akkor 3571,43 euróból egy év alatt csinált 3750 eurót. Ez 5%-os hozam euróban, ami siralmasan kevés a hatalmas kockázathoz képest. De ott van a legprofánabb kockázat is: mi van, ha az adós nem fizet? Ha mondjuk nem sikerül nyereséget elérnie, amelyből részesíthetné a bankot. Akkor a bank elkönyveli a veszteséget, és ennyi? Néhány ilyen bedőlt hitel, és Allah sem menti meg az iszlám bankot a csődtől, maradnak a régi vágású, csúnya, uzsorás, kapitalista bankok.

A kérdésre: meglepődnék, ha ez az iszlámbank-mánia nem pusztán egy múló hóbort lenne. A muzulmánoknak meg kell tanulniuk és magukévá kell tenniük azt a mondást, hogy Rómában viselkedj úgy, ahogy a rómaiak, azaz, ha nem tetszik, hogy itt a bankok bizony kamatot szednek a hitel után és kamatot fizetnek a betét után, akkor vagy megpróbálják nemtetszésük ellenére elviselni ezt, vagy el lehet menni boldogabb vidékekre, ahol így működnek a bankok (vissza haza, oda, ahonnan elmenekültek).