Miért tiltott jelkép a sarló kalapács és a vörös csillag?

"Mármint előbb arra gondoltam, hogy a jelkép magában nem rossz dolog úgymond? Csak helytelenül van összekapcsolva a történelemmel és nem a valódi jelentése miatt tiltják."

A sarló és kalapács, a vörös csillag, stb. a keleti blokk jelképe. Ezek nem kommunista államok voltak. Ezek kommunista mázba mártott diktatúrák voltak. Sose volt a proletariátus hatalmon. Önkény volt, ami azt állította, hogy ő a munkásosztály.

"Igen, de magának a jelképnek nem az a jelentése eredetileg, hogy le kell gyilkolni több millió embert."

A horogkeresztnek sem ez a lényege attól függetlenül, hogy te ezt hiszed.

Sokadszorra is ki kell vesézni ugyanazt a témát.

Egy régebben kiírt kérdésem, miszerint miért lehet viselni vöröscsillagot, ha horogkeresztet nem, egy ehhez hasonló torz válasz született. Idézem is:

"A horogkereszt egy helyből tömeggyilkos szellemiségű diktatúra jelképe."

- Tévedés, a szvasztika eredetileg egy ókori vallási jelkép volt, például az etruszkoknál, és Indiában ma is az. Ha már vallási jelképeket sorakoztatnak fel, még több létjogosultsága is lenne, mint a sarló-kalapácsnak. Mégis természetes, hogy jóérzésű ember egyiket sem használja.

"Viszont a kommunizmus alapjaiban nem szól alacsonyabb rendű, felesleges emberekről,"

- Nagyot tévedsz! A kommunizmus kezdettől az osztályharcot hirdette, a "kulákok", nagypolgárok, arisztokraták ellen harcolt, a papság ellen, és mindezek elnyomásával, vagy akár legyilkolásával a munkás-paraszt osztály felemeléséért. Ugyanúgy származási alapon internált tízmilliókat. (Csupán nem vallási, hanem társadalmi leszármazást tekintve, de mindkettő vérségi alapon ment, és mennyivel humánusabb, ha valakit azért visznek el, mert "a szülei nemesek, vagy 'kulákok' voltak", mintha azért, mert "zsidók"? A nacionalista Németországban "nemzetidegen", a proletariánus Szovjetunióban "osztályidegen" volt az üldözendő réteg. Ugyanúgy származási alapon történik embermilliók legyilkolása. Ha meg "elnézőbbek vagyunk", mert ott "legalább tényleg volt benne valami", hiszen "az ilyen származásúak a nép nyakán ültek", akkor jusson eszünkbe, a zsidók ellen sem ok nélkül alakult ki ellenszenv minden nemzet körében. Ez tehát nem jelent legitimációt.)

"vagy arról, hogy növelni kellene az életteret,"

- Ebben is tévedsz, kezdettől ki akarták terjeszteni a kommunizmust ún. "világforradalommá". Be is kebelezték Észtországot, Lettországot, Litvániát, Finnország egy részét, Lengyelország keleti felét, és "szocialista szövetségi köztársaságokat" alkottak belőlük. 1944-45 között pedig Európa keleti felére is sikerült kiterjeszteni ugyanezt.

A szóhasználat más. A vonalvezetés ugyanaz mindkét diktatúra esetében.

Azokat pedig, akik az kommunizmust egy "alapvetően jó, de rosszul megvalósított ideológiának" gondolják, jól helyreigazítja Hahner Péter az Újabb 100 történelmi tévhit c. könyve 89. fejezetében.

"Sokan vélekednek még ma is úgy, hogy a sztálini Szovjetunióban vagy Mao Kínájában eltorzították a marxizmus tanítását. Szerintük ezek a magukat marxistáknak nevező s totális elnyomást gyakorló rendszerek ideológiái csak karikatúrái az igazi marxizmusnak" - kezdi a fejezetet.

Idézi Leszek Kolakowski lengyel filozófust: "Nem tagadom azt a nyilvánvaló tényt, hogy Marx gondolkodása sokkal gazdagabb, finomabb, és sokkal differenciáltabb annál a néhány idézetnél, amelyet állandóan ismételgettek a leninista-sztálinista ideológia szerint, hogy igazolják a szovjet hatalmi rendszert. Mégis azt mondanám, hogy ezek az idézetek nem feltétlenül torzítások, hogy a marxizmus száraz csontváza, melyet a szovjet ideológia felhasznál, nagymértékben leegyszerűsített, de nem meghamisított útmutató az új társadalom felépítéséhez."

Mint Hahner írja, Kolakowski részletesen kifejtette, hogy Sztálin úgy valósította meg a társadalmi egyenlőséget, hogy mindenkit a legalsó rétegbe züllesztett. A diktatórikus rendszerét bármely cár megirigyelte volna: csak állami szervezeteken lehetett folytatni társadalmi életet, az állam rendelkezett a termelési eszközökkel, és csak az állam hasznára tehetett az egyén bármit is.

Marx szerint a munkamegosztás, és a magántulajdon a legfőbb probléma. Azaz államosítás, TSZ, terménybeszolgáltatás.

Marx azt írja, hogy a felszabadított emberiségnek nem lesz szüksége a mostani polgári társadalom "konfliktusokat megoldó" szervezeteire, hiszen ez csak a kapitalizmus által irányított társadalomban szükséges a rend fenntartásához. Azaz ha létrejön a köztulajdon, nem lesz szükség rendőrségre, bíróságra, stb, vagyis anarchia fog következni.

Marx az is megfogalmazta, bár ködösen, hogy az egészhez egy, a proletárok látens tudatosságát kibontakoztató új elitre van szükség, ha úgy tetszik, pártra.

Kitér arra is, hogy az új pártnak szembe kell helyezkednie a munkássággal, ha az letérne az "igazi proletárizmus útjáról". Azaz hogy a hatalom megszerzése után a párt nyugodtan figyelmen kívül hagyhatja az értetlen tömeg akaratát.

Így viszont a marxista párt akaratával való szembeszállás azonnal a kapitalista rend fenntartására irányuló törekvésként értelmezhető, s az egység felé nem vezet más út, mint a civil társadalom minden függetlenségének megszüntetése.

Ismét idéz a könyv írója Kovalowski-tól: "Hát nem azt monda Engels, hogy az igazi szabadság annak függvénye, hogy mennyire képesek az emberek alávetni természeti környezetüket és tudatosan szabályozni a társadalmi folyamatokat? E meghatározás szerint pedig minél fejlettebb technológiailag egy társadalom, annál szabadabb, a társadalmi élet pedig minél jobban alá van vetve egy egységes, irányítói erőnek, annál szabadabb. Engels sem említette, hogy a társadalom efféle irányítása magában foglalná a szabad választásokat vagy más efféle burzsoá fortélyokat; és ezért semmi okunk sincs azt állítani, hogy az egyetlen despotikus központból ily módon szabályzott társadalom nem lenne tökéletesen szabad ebben az értelemben."

Nem Sztálin összegezte a kommunizmus elméletét "a magántulajdon felszámolásának" kifejezésével, nem ő állt elő azzal, hogy az államnak centralizált ellenőrzést kell gyakorolnia a termelési eszközök felett - ezek mind a Kommunista Kiáltványban olvashatók.

A tökéletesen egységes társadalom víziója csak központi, erőszakos irányítással valósítható meg - írja Kovalowski.