Mi számít demokráciának? Mitől számít demokráciának egy állam?

Abul-Haszan Baniszadr – aki a sah rendszerét megdöntő és az iszlám köztársaságot megalapító Khomenei ajatollah egykori legfőbb bizalmasa és a köztársaság első államfője volt – a Welt am Sonntag című vasárnapi lapnak nyilatkozva úgy értékelte, hogy a most hatalmon lévő iráni rezsim hadat üzent saját népének.

Baniszadr 1981-ben kegyvesztett lett, miután túlzottan „reformernek” tartották, és elítélte az akkori sorozatos kivégzéseket. Ezt követően Párizsban telepedett le, ahol ma is rendőrök vigyáznak a testi épségére, mivel az elmúlt időszakban iráni fanatikusok többször is merénylettel fenyegették meg.

Szerintem az, hogy valamilyen formában mindenkit bevonsz a döntésekbe, mindenki véleménye számít, közvetlenül vagy közvetve.

Kivétel az lehet, aki eleve nem kell, hogy alávesse magát (pl.: cselekvőképtelen) vagy nem veti alá magát ( közügyektől bűncselekmény miatt eltiltott) a többségi döntésnek.

"Irán pont nem demokratikus állam mivel totális vallási ellenőrzés alatt van!Nem lehet azt választani hogy ne vallási befolyás legyen!"

Ez nem igaz szerintem. Például itt sem lehetne hungarista, vagy kommunista párt, legfeljebb dísznek, de amint elkezdene nagyobbra megnőni véletlenül hirtelen elkezdenék letartóztatni a főbb hangadóit, vezető embereit. Tökéletes példa erre a német NPD ami köztudottan tele van ügynökökkel, pedig az még csak egy kis pártnak számít. Itt sem engedik azt, ami a vezetésnek nem tetszik, ne legyenek ezzel kapcsolatban illúzióid. Aki nem tetszik a hatalomnak azt a létező összes országban félreállítják, csak az erre használt eszközök a különbözőek és annak a mértéke, hogy mennyire hagyják az adott országban szóhoz jutni a vezetés ellenségeit.

Hogy a kérdésre is válaszoljak, a véleményem a következő. Lehet elméleti és gyakorlati szempontból vizsgálni az ügyet. Gyakorlati oldalról ahol vannak választások, ahol egynél több személyre, vagy pártra lehet szavazni az már demokráciának számít. Elméleti oldalról meg mindent lehet kritizálni, ahogy a fent látható példa is mutatta.

Tényleg sokféle demokrácia van. A sokféleség az egyes országok eltérő hagyományaiból, szokásaiból adódik, de ezek nem lényegi részei a demokráciának. Hogy milyen szigorúak a hatóságok, hogyan épül fel a rendőrség, nem demokráciakérdés.

Vannak viszont alaptulajdonságok.

Képviseleti rendszer, amelyben mindenki választható és választó. Ez alól csak a kor (mondjuk18. év) és néhány speciális eset (bűnözés) lehet kivétel, más nem.

A vélemények szabad, ugyanakkor felelős megfogalmazása, és ennek korlátmentessége. Ha az egyik csatornán elmondhatod, a másikon már nem, az korlátozás. Ha molesztálnak miatta, az korlátozás. Ha számon kérik, hogy rágalmazol, az nem korlátozás, hanem felelősség.

A különféle szolgáltatásokhoz való jog minden korlátozás nélkül. A rendőr ugyanolyan gondosan jár el, ha bármilyen etnikumhoz, felekezethez tartozol, vagy éppen képviselő vagy. Ha baleset ér, ellátnak, ha beteg vagy, gyógyítanak. Iskolától nem tilthatnak el semmilyen címen, ha teljesíted a feltételeket.

Lehetnek időlegesen, vagy részlegesen korlátozások, ha az állami költségvetésnek nem telik rá, például megoperálják a vakbeledet, de semmi több, mert nem telik. Viszont fizethetsz külön szobáért, speciális műtétért, stb. A korlátozások lényege, hogy törvényben szabályozzák, mindenki számára ismertek lehetnek, és mindenkire vonatkozik kivétel nélkül.

A fentiek eltérő mértékben teljesülhetnek, eszerint a demokrácia lehet teljes, vagy egyre inkább diktatúrába hajló. Ha a fentiek csak névlegesen vannak meg, a gyakorlatban nem teljesülnek, az sokan már diktatúrának tartják, de legalábbis áldemokráciának. Éles választóvonal viszont nincs.

És még egy nagyon fontos kritérium: demokráciát nem lehet vezetői elhatározásra csinálni. Ha minden fenti kritérium maradéktalanul teljesül, de az állampolgárok, vagy jelentősebb részük nem tartja be részben, vagy egészben, akkor az sokak szemében szintén áldemokrácia. Vagyis a demokrácia lapvető kritériuma, hogy a lakosság eszerint viselkedik, az áthágását nem fogadja el.