A mai világban az igazság kimondása bűn?

"Azért azt, hogy egy tanár veri -nemzeti hovatartozástól függetlenül- a diákjait, nem lehet az igazság kimondásának nevezni."

Miért? Hazudott?

Egyébként ha jobban megnézed, az iskolában a tanárnak nincs eszköze a fegyelmezésre. Már nincs. Már akkor is összeszalad "horváthaladárostól", "kolompárorbánostól", "farkasflóriánostól", TASZkalapostól az összes megélhetési jogvédő, ha a tanár erősebben szól a viselkedni képtelen gyerekre. A baj csak az, ugy ugyanezek mélyen hallgatnak (vagy valótlanságokkal elkeni a dolgot), ha a diák veri össze a tanárt.

Emlékszünk még "kolorbi" álmokfutására, amikor egy túlkoros (cigány kultúrkörben szocializálódott) "ifjú" megpróbált megerőszakolni egy 12 éves kislányt az iskolában? Igen, a "gyerekcsíny"-re gondolok. Namost az sok minden, de nem "gyerekcsíny".

Régebben ilyen gondok nem voltak. A tanár taníthatott, mert ha kellett, akkor volt eszköze a fegyelmezésre, így volt _tekintélye_. Visszamehetünk akár a favonalzóig és a nádpálcáig, aki az iskolában akadályozta a tanítást, rendetlenkedett, deviáns módon viselkedett, annak először szólt a tanár, aztán kapott két körmöst (a másik kettőt meg az igazgatótól, ha nagyon szájalt). Igaz, akkor a szülő sem ment be utána csapatostól szétverni az iskolát.

Ma nincs körmös, nincs nádpálca, helyette van "szípen" fejlett 15 éves ifjú kan, aki bár még csak a hatodik általánost járja, már igen szépen fel tudja tenni a táblára az igazgatót, ha az szóvá teszi az óra alatti rendbontásait. És akkor még szerencséje van a dirinek, ha egy órán belül nincs ott a "kiccsalád", hogy revansot vegyen a "kisgyereket" ért "attrocitásért".

"Egyébként ha jobban megnézed, az iskolában a tanárnak nincs eszköze a fegyelmezésre."

Nem kell megnéznem, ott dolgozom. Ha viszont a tanár (is)azt közvetíti a gyerekeknek, amit otthon is lát, hogy a konfliktust csak erőszakkal lehet megoldani, akkor mit vársz a gyerektől?

"Ha viszont a tanár (is)azt közvetíti a gyerekeknek, amit otthon is lát, hogy a konfliktust csak erőszakkal lehet megoldani, akkor mit vársz a gyerektől?"

Fegyelmet, tanulást. Mellesleg egy konfliktust nem _csak_ erőszakkal lehet megoldani, mint ahogy állítod. Sőt: elsősorban nem azzal kell megoldani, mert az már a végső eszköz. Olyan "végső" eszköz, amit - a többivel együtt - kivettek a tanítók/tanárok kezéből. Amennyiben tényleg tanítasz, mint ahogy állítod, akkor ezt pontosan tudnod kellene.

Egy erőszakmentes struktúrához alapvetően szükséges minden fél erre irányuló törekvése ugyanúgy, mint a kommunikációs készségek, és megfelelő szocializáció. Ha ez az egyik félben (deviáns tanuló) nincs meg, akkor vagy azon a nyelven beszélsz, amit megért (ha kell, akkor az erőszak nyelvén), hogy megtanítsd a többire, vagy használod a saját erőszakmentes "nyelvedet", amit viszont egyrészt kiröhög, másrészt nem is akar megérteni, és innentől vagy vesztett helyzetben.

Durván fog hangzani, de én a testi fenyítést (jól kontrollált és szabályzott módon) bizony engedném az iskolákban. Az ugyanis nem állapot, hogy a tanító menekül a gyerek elöl, és a diák kénye-kedvére ki van szolgáltatva az, aki a _nevelést_ választotta hivatásául.

Igencsak kifordult a világ, ha az iskolában a diáknak van tekintélye, és a tanító/tanár kénytelen meghunyászkodni...

"Amennyiben tényleg tanítasz, mint ahogy állítod"

Nem állítottam. Viszont továbbra is fenntartom, hogy csak úgy viselkedem a gyerekekkel, ahogy elvárom, hogy ők is viselkedjenek velem szemben. Az a pedagógus, amelyik csak megfélemlítéssel tud "rendet" tartani (fizikai és lelki bántalmazással, térdepeltetéssel, óráról kiküldéssel stb) az igenis azt erősíti a gyerekekben, hogy az erőszak jó, hiszen ő is ennek az eszközével él.

Sajnos tévedsz, nagyon szépek az elképzeléseid, de sajnos a valósággal köszönő viszonyban sincsenek.

Nézz szét a "viselkedési problémákkal" súlyosabban érintett iskolákban, vagy akár csak olvass bele:

[link]

No, ez a felszín. A szocializálatlan gyerekek (és sajnos itt is a cigányok vannak elsöprő többségben) nem fognak érteni a szép szóból, az ugyanis a gyengeség jele náluk.

Az erőszak nyelvét beszélik szinte születésüktől fogva, és ezt is értik. Nem tudod már erősíteni ezt bennük, mert az egész szociokulturális hátterük ezt az egyetlen érdekérvényesítő eszközt mutatta fel nekik.

Persze lesz olyan, hogy akaratlanul is erőfölényben van a pedagógus, amit ideig-óráig tisztel a deviáns annyira, hogy minden belső késztetése ellenére valamelyest megpróbálja a többségi viselkedésmintákat szimulálni, de a határok "feszegetése" közben rá fog jönni, hogy a pedagógus eszköztelen vele szemben.