Boldogabb lenne a világ szabadalmi oltalom nélkül?

A szabadalom a technika világában egy igen lényeges eszköz, amit annak érdekében vezettek be, hogy ne egyes emberek vagy érdekcsoportok tudjanak meggazdagodni a találmányokon. Ennek a technikai életben a mai napig van is haszna. Nincs haszna (ennek sem) az elektronikus világban, sőt, ott kifejezetten ellentétes formájúvá vált.

Az, hogy nem a feltalálók gazdagodtak meg belőle, nem teljesen igaz, még általában sem. Az nem gazdagodott meg belőle, aki nem tudott az így birtokába került eszközzel bánni, teszem azt eladta a szabadalmát fillérekért. Az, hogy egyszerre többen fedezik fel, általában nem jelent problémát, mivel nem egy országban szabadalmaztatnak, és így effektíve egymástól függetlenül lehet szabadalmaztatni.

Ha nem lett volna a szabadalom intézménye, akkor lehet, hogy Watt soha nem lesz gazdag, elszegényedve hal meg. Sőt, lehet, hogy még mindig lovaskocsin járnánk, mert nem tudnának a társaságok megegyezni, hogy ki gyárthat gőzgépet, és egymással háborúznának, a gőzgép meg el lenne sunnyadva.

Ez nem ennyire egyszerű. Ha annak idejét Watt nem jegyzett volna be szabadalmat a lecsapatós gőzgépre, akkor gyakorlatilag ingyen fejlesztette volna ki és éhenhalhatott volna a nagy siker mellett. Ha te is felfedeznél valamit, joggal követelnéd, hogy valami pénzed legyen az általa termelt haszonból. Ha viszont nincs szabadalom, akkor az évekig tartó mérnöki munkádért egy vállveregetés a jutalom. Az első ilyen után nem lesz második alkalom, inkább hagyod az egészet a francba. Na, mondjuk szabadalommal sem biztos, hogy milliárdos leszel, de magáért a szabadalomért kérhetsz pénzt. Az, hogy a gyáros többet keres vele - nos, ha vállalod, hogy megszervezed a termék gyártását és értékesítését, akár neked is lehet belőle annyi pénzed, mint neki. Azért az sem kis feladat és kockázat.

De térjünk csak vissza a múltba: Watt elkészítette a Newcomen-félénél jóval nagyobb hatásfokú gőzgépet. Nem lett belőle dúsgazdag, de megélt a találmányából. Így tovább tudta fejleszteni, készített kettős működésű gőzgépet, leírta a kompaund gőzgép alapjait. Ha nincs a szabadalom, könnyen lehet, hogy élete végéig földmérőként dolgozott volna, ezeket az ötleteket pedig évekkel, évtizedekkel később írta volna le valaki, tehát a gőzgép fejlődése lassabb lett volna.

Sőt, ma már nem is olyan a világ, mint Watt idején. Ma egy-egy szabadalom már nem úgy születik, hogy valaki hazamegy, munka után csak úgy, hobbiból rajzolgat és számol, aztán kipattan a fejéből egy zseniális ötlet és megvalósítja. Sokszor több ember sok éves kutatómunkája, prototípusok készítése, méregdrága laboratóriumi kísérletek kellenek ahhoz, hogy egy új eljárás annyira használható legyen, hogy szabadalomként megérje bejegyezni. Akár több százmillió forint is elmehet rá. Az a cég pedig, ami a kutatás mögé áll, finanszírozza azt, joggal várja el, hogy ha éveken át önti a pénzt egy olyan projektbe, ami semmi hasznot nem termel (mert a kutatások közvetlenül sosem hoznak pénzt a konyhára), akkor ha a végeredmény pénzt termel, azt nekik termelje. Legalább annyit, hogy a kutatás költségei visszajöjjenek, de ha lehet, még többet is. Persze, tudom, szolidaritás meg minden és legyen egyenlő a világ, de mi értelme van bármilyen kutatásnak, ha a termést más aratja le? Miért fejlesztene bárki, ha abból nem neki van haszna, hanem a technológiát ügyesen lemásoló vetélytársának? Ez gyakorlatilag a tudományos kutatások végét jelentené.

"Addig hány gőzgépet legyárthatott volna!"

Ő maga egyet sem. Nem lett volna pénze a gyártás beindítására. Az ötlet ugyanis kevés a megvalósításhoz: valakinek vállalnia kell a gyártás beindításának költségeit és kockázatát.

"Ha nincs szabadalom intézmény, nem kell megegyezni, mindenki gyárthat"

James Watt meg egy baromi jó fej ember, csak azért dolgozott ki tudja, meddig a gőzgép tökéletesítésén, hogy mindenki szabadon gyárthassa. És a világ javulásáért cserében eltekint attól, hogy az elvégzett munkáját bármilyen módon honorálják, neki bőven elég, hogy majd egyszer elnevezik róla a teljesítmény mértékegységét. A kenyeret meg addig is ingyen kapja a boltban.

Nos, szerinted ha annak idején mindenki teljesen szabadon gyárthatta volna a Watt-féle gőzgépet, akkor a fejlesztő hogyan tudott volna hasznot húzni a találmányából? Hogyan lehetett volna megoldani, hogy az általa feltalált gőzgép hasznából ő is részesüljön, ha már dolgozott rajta?

Nem. A szabadalmi jog többek között jobban ösztönzi a fejlesztést.

Egyébként meg sokkal szigorúbb követelményeket szab, mint mondjuk a szerzői jog, például a szabadalom tulajdonosának kötelessége a gyakorlatban hasznosítania azt, különben elévül - ezen kívül az időtartama is lényegesen rövidebb.

"Ezzel a világ fejlődését egy kicsit lassították.

Gondolom, a szabadalmak 99%-a ilyen."

Ilyen példákat könnyű találni!

Mert azt csak sejthetjük, hogy hány feltaláló volt aki a szabadalom reménye nélkül bele sem kezdett volna a munkájába.

A kérdésed kb. olyan, hogy jobb lenne-e a világ pénz nélkül, cserekereskedelemmel? Mert az aranykészletekkel, és a papírpénz nyilvántartásával is mennyi baj van ám!