A gazdasági válság hogyan jött létre?

Javaslom az alábbi dokumentumfilmet:

[link]

Igazából jó pár éve a levegőben lógott. Még a kétezres évek elején egy csomó amerikai cég dőlt be hirtelen, mert kiderült, hogy az összes eredményük hamisított volt. Aztán voltak mindenféle törvényjavaslatok, amik a cégek és főleg a bankok feletti ellenőrzést szigorította volna.

Ezeket 2004-ben elkaszálták, és ellenkezőjét csinálták!

A bankok onnantól korlátlanul árulhatták egymásnak az adósság-csomagokat.

És itt jött a szívás, mert ettől 2006-ban elkezdtek bedőlni pénzintézetek, majd nem sokkal később az USA ingatlan piaca is, ami hirtelen értéktelenné tette a legtöbb ilyen csomagot. És akkor elkezdett felgyorsulni a dolog, 2008-ban már nagyon nagy bankok és pénzintézetek dőltek be, és nem egy nagy amerikai cég, köztük több autógyár ...

Ezek után volt arcuk állítani, hogy nem tőlük indult, hanem gagyi európai országokból. És a vicc az, hogy a dologban legsárosabb politikusok, pénzintézetek, és a lobbi simán megúszta.

Egyáltalán nem antiszemitizmus, és nem feszegetni kell, hanem feltárni, a sebet kitisztítani, majd gyógyítani. Aztán a tanulságokat levonva, új működési szabályokat alkotni.

A gazdasági válság sokféle formájú, de az alapja mindig a csalás. Valakik hamis eredményeket közölve olyan helyzetet hoznak létre, ami nem igaz. Az emberek kezdenek eszerint cselekedni, egyre többen, míg valahol rájönnek a turpisságra, és szóvá teszik. Akkor omlik a kártyavár, kezdhetjük újra építeni.

A mostani lényege, hogy az ingatlanpiac hamis felértékelései miatt rengeteg vásárlás történt hitelre, amely mögött nem volt fedezet. Sok olyan beruházás történt emiatt, ami szintén nem eredményezett hasznot, mert hamis adatokon alapult. Működésképtelen ipari beruházások, amelyekről kiderült, hogy vagy drágán termelnek, vagy nem kell a termékük (legalábbis annyiért). Szállodaláncok lényegében üresen. Brókerek ügyeskedései. Az informatika fejlődése lehetővé tette néhány adat összevetését. Ekkor derült ki, hogy sok folyamat nem valós. A bizalom hirtelen összeomlott, mindenki vissza akarta szerezni a befektetését. Ez akkor is csőd, ha valós adatokra épül, mert a gazdaság nem ilyen mozgékony. Hát még így.

Az intézkedések ellentmondásosak és igazságtalanok, ezért a bizalom nem állt helyre. Enélkül nem működik a gazdaság. Ezért húzódik a válság. Akkor fog megszűnni (nagyon lassan), ha az intézkedések hatására csak tényleges termelési hasznok érvényesülnek, a spekulációsok pedig büntetve lesznek. Ez adja vissza a bizalmat.

Lépésről-lépésre:

1, Az amerikai kormány és a jegybank alacsony hitelkamatokkal lehetővé tette, hogy bárki vehessen lakást jelzálogra,

2, emiatt felpörgött az ingatlanpiac,

3, sok gazdasági analfabéta azt hitte, hogy ez örökké fog tartani, ezért rengeteg hitelt vettek, hogy abból házakat építhessenek, mert azt hitték, hogy biztos lesz rá vevő

4, elfogytak a vevők

5, a zsenik nyakán maradtak az ingatlanok, amiket a kutya sem akart megvenni, ergo a felvett hitelüket sem tudták visszafizetni

6, a bankok bukták a pénzüket

7, és ha a bank csődbe megy, azoknak a pénze is odalesz, akiknek a banknál van számlájuk,

8, szóval jött a pánik, a spórolás, az emberek kevesebbet költöttek, azaz kevesebbet vásároltak, az előállított termékekre kevesebb volt a vevő, a terméket előállító cégek csődbe mentek, az ott dolgozók utcára kerültek, ami tovább növelte a pánikot

9, és így tovább

+1 és persze ott voltak azok a lakásvásárlók, akiknek ész nélkül adták a hitelt a bankok, aztán lestek, mikor kiderült, hogy csórikámnak esélye sincs visszafizetni, meg nem is akarja, szóval azt a pénzt is bukták

Azért alakult ki mert az emberek hitelből növelték a fogyasztást, ezért növekedett a gazdaság. De ez nem csak Amerikára, hanem Európára is igaz. Azután elfogyott a bizalom, beszűkült a hitelezés, csökkent a fogyasztás.

Ezért érinti a válság Amerikát és Európát legjobban.

A másik oka pedig a pénzügyi spekulációk. A spekulációs ügyletekkel rengeteg pénzt nyertek a bankok, de ezek mögött nem volt valódi fedezet, termelés. A fentebb ajánlott Bennfentesek filmben például bemutatják, hogy az izlandi bankok az izlandi gazdaság tízszeresét elérő pénzt kezeltek, különböző spekulációs ügyletek révén. Amikor a lufi kipukkadt ez a pénz eltűnt, a bankok csődbe mentek.

Az amerikai befektetési bankokat viszont az állam kimentette, így a nem létező pénzből államadósság lett, így az amerikai adófizetők jóvoltából valódi érték van mögötte.