Az Internacionálé szövegében mit értenek a "nemzetközi világ" szó alatt?

Amikor az Internacionálé keletkezett, akkor lényegében a békevágyat fejezte ki, hogy a munkásoknak semmi bajuk egymással, és semmi kedvük a lövészárokban egymást gyilkolni, miközben az urak pezsgőznek.

A munkás a munkájából akar élni, nem kizsákmányolásból, így nem kell neki más alattvaló (gyarmat, országrész, stb.), emiatt nem háborúzik más munkásokkal, ellenben biztosítja a népek önrendelkezési jogát, beleértve a kisebbségek saját nyelvhez, kultúrához való jogát is.

Ennek szellemében történt például, hogy 19-ben a magyar hadsereg elfoglalja Felvidék jó részét, majd kikiáltják Eperjesen a Szlovák Tanácsköztársaságot.

Később persze kiderült, hogy a kommunista embertípus egy illúzió, így a proletárdiktatúra kegyetlensége nem hozott semmi jót, például a kisebbségek jogait sem. (Helyette volt kollektív bűnösség elve, erőszakos asszimiláció, stb.) Így már másképp értelmeződött a "proletár nemzetköziség" például Ceaușescu Romániájában, vagy a svábok számára a 47-es Magyarországon.