Mi a közgazdasági oka annak, hogy a szegénységet nem lehet pénzkibocsátással, vissza nem térítendő hitelek formájában felszámolni?

Mert nem lehet több pénzt forgalomba hozni,mint amennyinek meg van a gazdasági fedezete.

Ha ettől többet bocsátanának ki,akkor az infláció megnőne. Amit ma 1.- Ft-ért kapsz,holnap 10 lenne,holnapután 100 és így tovább. Ez történt a pengővel is 1946.-ban. Egy szatyornyi pengőért nem kaptál egy tojást sem.

A pénzkibocsátást eleve felejtsd el. Vannak a földön anyagi javak, melyek nem korlátlanul állnak rendelkezésre. Vegyünk egy példát:

Mondjuk egy kiló cukor 1 euró és van a világon 50 kiló cukor és 50 euró, tehát minden euróért tudsz venni egy kiló cukrot.

Ha kibocsátasz még ötven eurót, attól a világon nem lesz több cukor, hanem ugyanarra az 50 kilóra oszlik el az a 100 euró és ekkor már egy kiló cukrot 2 euróért fogsz megkapni. Ha az anyagi javak korlátlanul állnának a rendelkezésünkre, akkor bocsáthatnánk ki ugyan péznt tonnaszám, viszont nem lenne értelme a pénznek, hisz egy korlátlan cukorkészletből mindenki kivehetne annyit amennyit akar.

Másik:

A pénznek van egy rendkívül érdekes tulajdonsága amit kérdésedből ítélve te nem ismersz. Ha a világ összes pénzét most bevonnád és egyenlően elosztanád a föld összes lakosa közt, akkor két azaz kettő év alatt vándorolna vissza oda ahol most van. Tehát csak a kakit pofoznád fel két oldalról.

"Mit jelent az, hogy nincs gazdasági fedezete?"

Azt hogy nincs mögötte megvásárolható termék. Ha én adok neked egymillió dollár és minden másik embernek is a földön attól a tyúkok még nem fognak egymilliószor annyit tojni mint most és nem lesz több termék (fedezet) amit megvásárolhatnál.

A pénznek önmagában semmi értéke sincs, az csak egy darab papír ami Wc-re kemény, írni meg nem lehet rá. Egyedül a mögötte rejlő gazdasági tevékenység, az anyagi javak előállítása az ami értékkel ruházza fel.

Hogy jobban megértsd: Ha elküldenének a holdra egy bőröndnyi svájci frankkal (mást nem vihetnél) egy évre, szerinted túlélnéd? :)

"A második részére pedig azt mondom, jó legyenek még gazdagabbak, viszont mégis van közmű, betonút, vagy iskola Afrikában."

Egy darabig, utána az utak elkopnak, kikátyúsodnak az iskola pedig összedől. És ismét nem lenne pénz a felújításra. Ahhoz hogy több legyen nekik termelniük kellene, ha a világ javait elosztod az mindig csak pillanatnyi megoldás aztán egy idő után mindig visszaáll az eredeti állapot.

Az Afrikaiaknak az óriási technológiai lemaradás az oka.

Ha megnézed egy Afrikai ország gdp/fő-jét, látsz mondjuk 1000 dollárt (nálunk 19000 ppp-n).

Ez azért van, mert az egész lakossága kb abból él, hogy gabonát termeszt olyan módszerekkel, amiket mi már többezer éve nem használunk (botokkal ütik a földbe a magvakat. Mi az 1200-as években már vasekét használtunk). Ezért szinte cak önellátásra, vagy arra se elég, mert a népesség meg rohamosan nő. (Etiópia 1980-2010 között megduplázódott...)

Egy ország gazdaságát hosszútávon egy dolog határozza meg: a technológiai szint, vagyis a tudás az emberek fejében.

Nézzük a következőt: Németországot legyalulták a háborúban, oké, hogy utána volt Marshall segély, de az el is ment az újjáépítésre, és mégis néhány évtized alatt ismét az élvonalba kerültek. Vesd össze mondjuk egy Dél-Amerikai országgal, ahol nem volt 2. vh, se 1. és mégis elég alacsony életszínvonallal bírnak. Miért? Mert a németeknél a háború előtt is komoly ipar volt, és az üzemeket lebombázhatod, de a tudást nem veheted el. Míg mondjuk Dél-Amerika leginkább mezőgazdaságból élt, és azóta se sokat haladt előre. (bár vannak kivételek, akik dinamikusan fejlődnek)

Tehát a lényeg: egy ország gazdagságát az országot alkotó emberek tudása (az, hogy mennyi, és milyen értéket tudnak előállítani), és nem pedig a fedezet nélkül nyomtatott pénz határozza meg.

Előző vagyok:

Természetesen vannak kivételek, pl. az olajállamoknak elég volt a szerencse is, nem kellett tudás, de ha egy átlagos országot nézel, arra igaz. Lásd pl. Dél-Korea: az 50-es években még rizskapáló parasztokból állt, most a világon az egyik leghatékonyabb oktatási rendszerrel bír, és vezető több technológiaigényes (tudásintenzív) iparágban. És láss csodát, az egy főre jutó nemzeti jövedelem alakulása DK meg mondjuk Mo esetében:

[link]