Szerintetek azok, akik mindig azon keseregnek, hogy milyen szar itt az élet, megpróbálták jobbá tenni maguknak, vagy mindig csak várják a megváltást valakitől, de ezért semmit nem akarnak tenni?

12:39

Mindhárom kivándorlási hullám amit említettél háború vagy forradalom után volt, így butaság ezzel példálózni.

Nemkülönben érdekes, hogy 1908-ban az országgyűlésben is külön téma volt a tömeges kivándorlás az Egyesült Államokba. Külön törvénnyel kívánták szabályozni azokat a társaságokat, amelyek arra alakultak, hogy a kivándorlók utazását szervezzék. A kivándorlók mindenüket itthagyták, csak hogy kivándorolhasanak. Eladták a földjüket, jószágjaikat egy hajójegyért cserébe. 1908-as eredeti Tolnai Világlapjában olvastam.

Pedig akkor még nem volt háború, csak akkora volt a nyomor.

Tények a magyar emigrációról:

A század második felétõl erõteljes, több százezer fõt jelentõ kivándorlási hullám indult, elsõsorban az amerikai kontinensre. Ennek fõleg gazdasági okai voltak. A kivándorlók célja nem végleges letepeledés, egyetlen céljuk volt csupán: enyhíteni kínzó nyomorúságukon, ideiglenes vendégmunkásként vállalva akár a legnehezebb munkákat, a legembertelenebb körülményeket is, reményeik szerint majd hazatérnek, és itthon jobbra fordul a sorsuk a kint megtakarított pénz segítségével.

Az I. világháború majd Trianon újabb kivándorlási hullámot indított el, a kint letelepült magyarok pedig végleg feladták a hazatelepülés reményét, a végleges letelepedés mellett döntöttek. A Tanácsköztársaság bukása után többnyire baloldali érzelmûek hagyták el az országot, politikai menekültként. A gazdasági válság éveiben újra megnõtt a munkát keresõk, a jobb élet reményében kivándorlók száma.

A harmincas évek szociográfusai, a falukutató írók a kivándorlások okait így vázolták föl:

A földbirtok aránytalan eloszlása, a paraszti életforma csõdbe jutása a parasztság elszegenyedését okozta. Az iparban az alacsony munkabérek, a munkanélküliség a munkások nyomorát erõsítették. Lehetséges megoldásként a kivándorlás kínálkozott. Az ügynökök csábító ígéreteinek nehéz volt ellenállni: könnyû vagyonszerzéssel, gyors eredményekkel kecsegtettek, s az elszegényedett embereknek nem volt vesztenivalójuk.

1919 és 1945 között csaknem 360 ezren vándoroltak ki, pontos statisztikai adatok azonban nem állnak rendelkezésünkre. A számadatok pontosítását nehezíti az a körülmény is, hogy a Trianon után szomszédossá vált országok magyarsága is nagy számban választotta a kivándorlást. Az Oxfordi egyetem demográfiai kutatóintézete szerint abban az idõszakban 550 ezer magyar anyanyelvû hagyta el szülõföldjét.

A magyar emigránsok a világ minden táján megállták a helyüket, többnyire fontos szerepet játszottak az egyes országok fejlõdésében. A magyarok közismerten, már-már legendásan híresek voltak tehetségükrõl. Laura Fermi a bevándorlásról írt monográfiájában egy egész fejezetet szentel a "magyar tehetség titkának".

Ez ugye többmillós, "gazdasági" emigrációt jelent békeidőben is.

Az emigráció oka elsősorban nem a háború, hanem a kilátástalanság, és a szegénység.

12:39

"Én nem tudom, de mégis különös, hogy időszakonként generációk vándoroltak ki innen"

Honnan nem vándoroltak ki sok százezren?

Az USA pl. honnan szerezte a lakosságát? Elárulom: a milliós nagyságrendű angol, ír, német, skandináv, olasz, lengyel kivándorlásból. A magyar kivándorlás ezekhez képest minimális volt.

Vagy pl. a magyarországi svábok kicsodák, ha nem német "kivándorlók" leszármazottai?

Egészen a 20. század elejéig mindenhol az volt a helyzet, hogy a mezőgazdasági túlnépesedés kivándorlást okozott. A németek a 18. században Magyarországra költöztek, amikor már nem volt otthon elég föld, aztán a 19. században már inkább Amerikába. Ugyanígy, a magyar (és olasz, angol stb.) parasztok Amerikába áramlottak a 19. század végén.

Semmi sajátosan magyar nincs ebben, csak azok számára, akik minden alkalmat szeretnének megragadni a magyarok köpködésére.

13:45

"a Trianon után szomszédossá vált országok magyarsága is nagy számban választotta a kivándorlást. Az Oxfordi egyetem demográfiai kutatóintézete szerint abban az idõszakban 550 ezer magyar anyanyelvû hagyta el szülõföldjét."

Kb. 350 ezren Magyarországra vándoroltak konkrétan az utódállamokból a 20-as évek elején.

Így igaz.

Oda irányul a migráció, ahol jobbak a lehetőségek.

Hogyha itt Magyarországon olyan jók lettek volna a lehetőségek, a svábok itt maradtak volna, és jöttek volna az írek, és a többi nép akiket az előbb soroltál. Vagy nem? Sőt ha itt annyira jó lett volna, akkor az amerikaiak is mind idevándoroltak volna.

Gondolom azért nem jöttek, mert már akkor is itt voltak rosszabbak a viszonyok.

Migráció szempontjából jelenleg sem vagyunk célország, hanem tranzitország vagyunk. Aki ide kerül, az igyekszik továbbállni valamely más unios országba.

Sajnos ez tény.

Ezenkívül mint mondtad, sok helyről azért vándoroltak ki, mert elfogyott a föld.

Magyarorszgon a kiváló magyar földet is inkább itthagyták, csak mehessenek, és boldogulhassanak. Boldogultak is, mert életrevalók voltak.

Most is hasonló a helyzet, akinek olyan a szakmája, vagy tud, akar dolgozni, az kivándorol.

Itthon pedig az évszázados kontraszelekció kitermeli a búsongókat, akiknek nincs hová menni, mert külfölre nem kellenek, és a saját hazájukban is csak nyúzzák őket.