Mi az a Fasizmus miről szól?
A FASIZMUS IDEOLÓGIÁJA, POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI DOKTRÍNÁJA
A Mussolini által kigondolt, összegzett fasizmus sokkal több, mint pártprogram. A fasizmus mindenekelőtt világnézet: az embernek és az embert körülvevő világnak bizonyos határozott alapelvek szerinti szemlélete.
A fasizmus antimaterialista, spiritualisztikus világnézet. Azt vallja, hogy az érzékekkel, tapasztalással megragadható anyagi világon kívül létezik egy tértől és időtől független szellemi világ is, amelyet az értelem képes megismerni. Az anyagi világ a tértől és időtől független abszolút szellemi lény, Isten teremtménye. Ugyanennek az Istennek objektív (vagyis tudatunktól független) akarata az embereket kötelező örök erkölcsi törvény is, amelynek minden tudatos emberi cselekedet alá van vetve. A fasizmus elveti tehát azt a felfogást, amely szerint "a politika nem az erkölcsről szól". Mint minden tudatos emberi cselekedetnek, a politikai tevékenységnek is erkölcsi dimenziója van, ami egyben azt is jelenti, hogy nincs erkölcsileg közömbös emberi cselekedet.
A fasizmus (vallási alapokon nyugvó) erkölcstana elveti mind az utilitarizmust (a haszonelvű felfogást, amely szerint a gyakorlati hasznosság az emberi cselekedet legfőbb értékmérője), mind a hedonizmust (amely szerint a testi élvezet a legfőbb érték, amelynek megszerzése érdekében minden más csupán eszköz jellegű). Ennek megfelelően hadat üzen a kényelmes életszemléletnek, és vallja, hogy magasabb rendű, szellemi értékek érdekében le kell mondani térhez és időhöz kötött anyagi értékekről. Ezzel függ össze a fasizmus hősi életszemlélete és hőskultusza is: legmagasabb rendű példakép a hősi halott, a hazájáért életét feláldozó hős.
E világnézet szerint az élet folytonos küzdelem, mivel tele van ellentétekkel, amik egymással harcban állnak. A fasiszta nem keresi öncélúan a küzdelmet, de büszkén vállalja. A harc győzelmes megvívása feltétlen engedelmességet tesz szükségessé. Ezért a fasiszta hármas jelszava: hinni (az eszmében), engedelmeskedni (a feljebbvalónak) és küzdeni (az ellenség ellen).
Ki az ellenség? Mivel a fasizmus szellemi forradalom, mindazok ellen irányul, akik a haza, a nemzet, a vallás és a család felbomlasztásán és megsemmisítésén fáradoznak. Mussolini mindenekelőtt a szabadkőműveseket és a kommunistákat tekintette ellenségnek.
A Marx és Engels által életre hívott kommunista mozgalom nyíltan hirdette, hogy célja a vallás, a család, magántulajdon és állam "elhalásának" elősegítése, s ennek elérése, illetve meggyorsítása végett Lenin (és később Sztálin) bolsevizmusa a legkegyetlenebb erőszaktól sem riadt vissza.
Tehát a fasizmus nem esetlegesen, nem alapítójának szubjektív érzelmei miatt üzent hadat éppen a szabadkőművességnek és a kommunizmusnak, hanem harcának irányát a lényegéből következő eszményei határozták meg: azok ellen kell küzdeni, akik ezeket az eszményeket el akarják pusztítani.
Fontos szem előtt tartani, hogy a fasizmus kiindulópontja nem a tagadás, nem az ellenségkép, hanem az állítás, a nemzeti és erkölcsi eszmények igenlése.
A harc másodlagos, ezt csupán az teszi szükségessé, hogy vannak olyan csoportok, illetve mozgalmak, amelyek a vallási és nemzeti eszmények elpusztítását tűzték ki célul.
Akkor a fasizmus lényege a gazdasági helyzet beállítása a munkanélkülieknek munka adása,gyerekmunka megszüntetése,munkások önálóan dolgozhatnak de az anyagokat együtt szerezzék be.Munkásoknak jobb fizetés,nyugdíj biztosítása lényegében akkor a fasizmus a gazdasági és a munka helyzet helyre állítására törekszik ?
A vezetőben való feltétlen hit, és kiállni mellette.Ha valamit csak háborúval lehet megoldani akkor nem feladni vagy eladni magunkat hanem hősiesen háborúzni a végletekig.Mindenki munkába állítása kivéve ha munkaképtelen sérült ember vagy egyéb egézségügyi gondjai vannak.
A ország érdekei az első mindenben.
Akkor ez a fasizmus ?
Fasizmus:az I. vh után keletkezett szélsőjobboldali diktatórikus mozgalom, ill. hatalmi rendszer.Tagadta a demokráciát és a liberalizmus értékeit.Szociális demagógia és fajelmélet jellemzi.A mozgalom tagjai a fasiszták voltak.
1921 novemberében Mussolini megalakította a Nemzeti Fasiszta Pártot Rómában.Mussolini miniszterelnöki kinevezése után (ez 1922-ben történt) építette ki teljes diktatúráját, ezzel népszerűséghez juttatva a fasizmust.
A legnagyobb fasiszta országok az 1922-1945 közti időszakban Németország, Olaszország, Japán.
Kisebb fasiszta országok pl. Románia és Bulgária azért lett fasiszta ország, mivel a tengelyhatalmakkal szövetséget kötöttek.
Fasiszta rendszer legtovább Portugáliában (1974) és Spanyolországban (1975) volt.
Szerintem ez egy jó magyarázat.
Még pár fogalom ami ismeretlen lehet számodra (ne vedd zokon) és a szövegben szerepel:
demokrácia:olyan rendszer ami a nép akaratán alapszik
demagóg:a legszebb szóval:hazug
liberalizmus:szabadelvűség eszméje
tengelyhatalmak:az I. vh-ban a németek és az Osztrák-Magyar Monarchia szövetségesei
Remélem segítettem!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!